Csütörtök este derült ki, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerződést bontott a fővárosi e-jegyrendszert kivitelezni hivatott céggel, és ezzel gyakorlatilag bedőlt a hosszú évek óta húzódó tömegközlekedési fejlesztés.

Az elektronikus jegyrendszer bevezetését eredetileg 2017-re tervezte a főváros, ekkora kellett volna felállítania a beszállítónak a rendszert alkotó 800 kaput, 10 450 érvényesítő automatát és a számítógépes központot. A projekt befejezésének határideje azonban előbb 2018-ra, később 2019-re csúszott, a mostani fejlemények pedig azt jelentik, hogy még évekig nem jön létre az új rendszer.

A fővárosi önkormányzat tegnapi közleményében villámgyorsan el akarta hárítani magáról a felelősséget, mondván sem Tarlós István főpolgármesternek, sem a főváros pénzügyeiért felelős helyettesének, Bagdy Gábornak nem voltak információi a fennálló problémákról, az egész projektet a BKK felügyelte. A közlemény azt is rögzíti: „a Fővárost anyagi kár nem érte.”

Ebben a szellemben ma délelőtt Tarlós István be is jelentette, hogy meneszti a BKK vezérigazgatóját, Dabóczi Kálmánt, illetve Bagdyt bízza meg a rendszer kiépítésének további felügyeletével.

A 444 reggeli cikke azonban megkérdőjelezi Tarlósék állítását, miszerint ők nem tudtak az e-jegyrendszer körüli problémákról: a portál szerint a Fővárosi Közgyűlés előtt is jártak beszámolók a csúszásokról és problémákról, tavaly még egy szerződésmódosításra is sor került.

A 444 emellett az anyagi kárral kapcsolatban is cáfolja a városvezetést: a Gál József LMP-s önkormányzati képviselő által kikért adatokra hivatkozva a portál úgy számol, körülbelül 6,7 milliárd forintnyi összeg már kifizetésre került.

Az LMP hűtlen kezelés miatt feljelentést tesz

Az LMP-s politikus pénteken közleményben reagált a rendszer bedőlésének hírére: Gál bejelentette, hogy feljelentést tesz hűtlen kezelés miatt.

„Korábbi kérdésünkre árulta el a BKK, hogy a rendszer bevezetésére szolgáló hitel egyharmada már el lett költve. Ez az új helyzet tehát azt jelenti, hogy a városvezetés kidobott az ablakon 6,1 milliárd adófizetői forintot és a hitel 2021-ben esedékes visszafizetési kötelezettsége továbbra is fennáll. Az LMP szerint a hűtlen kezelés tényállása az ügyben megalapozott, ezért feljelentést teszünk” – írja.

Gál szerint az eset igazolja, amit az LMP már jó ideje mond: „az elektronikus jegyrendszert tulajdonképpen csak közpénz-szivattyúnak használta a főváros és a BKK vezetése”.

A Párbeszéd a szerződések nyilvánosságra hozatalát szeretné elérni

V. Naszályi Márta a Párbeszéd részéről bírósági eljárást helyezett kilátásba, ha a főváros nem hozza nyilvánosságra az elektronikus jegyrendszerrel kapcsolatos szerződéseket.

„Mivel több mint egy éve nem kapunk választ adatigénylésünkre, továbblépünk, és ha kell, a bíróságon szerzünk érvényt az adatigénylésünknek” – írja.

V. Naszályi az következő kérdésekre szeretne választ kapni:

• Mi valódi oka annak, hogy a projekt meghiúsult?
• Hogyan és ki készítette elő végül is a projektet?
• Hányszor változtattak a műszaki tartalmat?
• Hányszor módosítottak határidőt?
• Hányszor módosítottak a szerződéses árat és miért?
• Mennyit fizettek ki eddig a cégnek és egyéb személyeknek?
• Hogyan és mikor fogja a cég visszafizetni az eddigi munkát, továbbá a meghiúsulási kötbért?