Felháborodott ellenzéki felszólalásokkal és üres kormánypárti padsorokkal kezdődött el a túlóráról és munkaidőkeretről szóló új törvénymódosítás vitája ma este a parlamentben.
A Fidesz részéről csupán az egyik beterjesztő, Kósa Lajos vett részt a plenáris ülés vitáján, ezt több ellenzéki, Harangozó Tamás MSZP-s, Szél Bernadett független, Csárdi Antal LMP-s és Volner János független képviselő is élesen tette szóvá.
A rabszolgatörvényről írt összes cikkünk ide kattintva olvasható.
Az új, a lehetséges túlórakeretet közel duplájára (250 óra/évről 400 óra/évre) növelő javaslat a szakszervezetek és érdekvédelmi képviseletek megkérdezése nélkül készült el, és érdemi egyeztetés hiányában is nyújtották be.
Harangozó Tamás MSZP-s képviselő mind a javaslat tartalmát, mind pedig annak társadalmi vita hiányában megkísérelt átverését a törvényhozáson egyértelműen minősítette:
A magyar kormány a magyar dolgozókat eladta a német multiknak és az itthoni oligarcháknak.
Harangozó felhívta a figyelmet, katasztrofális helyzetet teremthet a dolgozók között, ha a javaslatból törvény lesz, az ugyanis a dolgozók maradék hétvégéjét is elrabolná tőlük, mintegy rabszolgává tennék a magyarokat anélkül, hogy mindezért több bért kellene fizetniük.
Szél Bernadett ugyanakkor, ha lehet még élesebben hívta fel a helyzet abszurditására a figyelmet. Amikor ő beszélt, a kormánypárt és kormányzat részéről csupán négy ember volt jelen az ülésteremben este kilenckor.
Kiemelte:
Miközben túlóráztatnák a magyarokat, ők viszont nem hajlandóak túlórázni.
Hosszas, emelt hangú felszólításba került Szélnek az is, hogy a beterjesztő Kósa Lajos egyáltalán rá figyeljen, ne pedig számítógépébe mélyedjen.
Leszögezte, a törvényjavaslat lényege az, hogy miközben a család fontosságára a Fidesz-KDNP folyamatosan felhívja a figyelmet, a mostani, multikat kiszolgáló törvénytervezet még a szombatot is elveszi a legtöbb családtól, a szabadidő megnyirbálásával pedig fáradt, kizsigerelt emberek tömkelegévé változtatja a magyarokat.
Volner János, volt jobbikos képviselő, egyetértve Szél Bernadettel, egyenesen úgy fogalmazott:
A kommunista szombat után most jön a kapitalista vasárnap.
Az ellenzéki képviselők közül többen az Alkotmánybírósághoz, a köztársasági elnökhöz és az alapvető jogok biztosához utalnák a rabszolgatörvény tervezetét, úgy látván, hogy ezeknek a kontrolloknak mindenképpen el kellene azt vetniük.
Varga-Damm Andrea, a Jobbik képviselője azt is mondta: normális esetben „emberek tömegei, az utcán tiltakoznának” egy ilyen tervezet ellen. Hangosan megkérdezte,
Hol van most a KDNP?
Emlékeztetve, hogy éppen a kisebbik kormánypárt kardoskodott évekig a vasárnapi boltzár mellett, azzal érvelve, hogy a családoknak rendes, nyugalmas hétvégét akarnak biztosítani. A rabszolgatörvény ellen látszólag nincsen kifogásuk, avagy nem tudnak róla – vélte Varga-Damm.
Frissítés 23:44
Miután az ellenzéki képviselők több 2 perces felszólalásban és hosszabb hozzászólásokban is kifejtették, miért ellenkezik szerintük a rabszolgatörvény-tervezet még a Fidesz-KDNP által 2012-ben elfogadott új Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseivel is, Lezsák Sándor házelnök végül 23.30-kor már váratlanul megvonta a szót Szél Bernadettől, majd Z Kárpát Dániel „a magyar demokrácia emléke iránti tiszteletből” elállt saját, utolsó hozzászólásától.
Többen abszurdnak tartották a hirtelen lezárást és az ellenzék méltatlankodása közepette emelkedett fel Kósa Lajos, hogy összegezze a vitát. Arról beszélt, szerinte az ellenzék „teljes tévedésben van” törvényjavaslatát illetően, amely szerinte meg sem változtatná a munkahetet (holott heti 40 órához hozzáad 8-at). Véleménye szerint a rendkívüli munkavégzést a javaslat nem érinti és sok ágazatban egyáltalán nem is fogják az új rendelkezéseket alkalmazni. Ezért szerinte csupán apró, de szükséges módosításról beszélhetünk.
Az általános vita rövidre vágása után a rabszolgatörvényről várhatóan jövő hét elején szavaz a parlament.
