A múlt héten közölt hosszú cikket a New York Times arról, hogy a Facebook megbízásából az amerikai szélsőjobboldalhoz köthető cég nyomozott Soros György ellen, hogy lejárató anyagokat készítsen róla.

Szerdán pedig a Facebook korábbi kommunikációs igazgatója magára is vállalta a megbízást, ő szerződött ezzel a céggel.

A Soros elleni kampány oka pedig az volt a hírek szerint, hogy a spekuláns milliárdos a „társadalomra károsnak” nevezte a Facebookot. A cég volt kommunikációs igazgatója szerint csak meg akartak győződni arról, hogy Soros pénzügyi érdekből kritizálja-e a céget. Aztán véletlenül egy részben antiszemita kampány valósult meg Soros György ellen, a cég pénzéből. Micsoda véletlen!

De már maga a helyzet is elképesztő. Miért kéne a Facebooknak tudnia, miért kritizálja őt valaki? Nem inkább a kritika jogosságát kell megnéznie, és ha jogos, akkor lépni?

Márpedig Soros György kritikája, bármit is gondolunk a milliárdosról, jogosnak tűnik. A nagy techcégek bármiféle közösségi felhatalmazás nélkül átformálják az életünket, társadalmainkat. Sokak számára ezek a platformok egyenlőek az internettettel magával, és el se tudnák már képzelni társas életünket csetek, megosztások, szelfik nélkül. A politika is teljesen megváltozott, sőt az egész információközlés, a globális kommunikációt is teljesen saját elképzelésük alapján szabták át ezek a nagyvállalatok, mindenfajta figyelem nélkül a társadalmak, az emberiség érdekére. Miközben tudjuk, hogy dopaminnal tesznek függővé minket.

És akkor az az adóelkerülést, az amerikai választás botrányait, azt, hogy például Mianmarban hogyan járul hozzá a népirtáshoz a Facebook elterjedése, és még megannyi mást nem is említettünk.

Tehát azt talán kimondhatjuk, hogy Soros György állítása a témában minimum vitaképes.

Az pedig a Facebook hozzáállását mutatja, hogy nem vitatkozik ezzel az állítással, nem megígéri legalább, hogy átgondolja működését, hanem nyomozókat bérel fel, hogy aztán az ő pénzükből fizetett lejáratóanyagokból később olyan cikkek születhessenek, amiket olyan kormányok, mint például a magyar, a propagandájához használhat fel.

A Facebook mindig rossz helyre nyúl, és ez nem véletlen. Mert a cég egyszerűen nem hajlandó tudomást venni saját hatalmáról, és nem hajlandó az ehhez a hatalomhoz mért felelősséget felvállalni. A Facebook ugyanis ma nagyobb hatalommal rendelkezik, mint bármelyik kormány. Egyetlen algoritmus megváltoztatásával a teljes globális politikát átformálhatja, vagy ha úgy dönt, egy apró moderálási módosítással konkrét gondolatokat szoríthat hátrébb a globális gondolkodásban.

Kérdés egyáltalán, hogy a Facebook vagy a hasonló cégek, a Google, az Amazon stb, csupán azért nyúlnak mindig rossz helyre, mert nem akarnak szembesülni a felelősségükkel, vagy azért, mert ez egy ilyen profitorientált, globalizált cégen belül képtelenség is.

Én utóbbira tennék, és pontosan ezért lenne szükség ezeknek a nagy cégeknek a szabályozására. Szabályozni kellene, hogy mi alapján írhatják újra algoritmusaikat, hogy milyen társadalmi szerepre kell törekedniük, hogy a profit mellett (ha nem helyette), a társadalom szempontjait kellene magukévá tenni. Hiszen lényegében olyan monopóliummal rendelkeznek az információ továbbításban, amely egyenlővé válik a társadalom szabályozásával. Ezek a nagy tech cégek mára közüzemek lettek, még ha nem is látják be.

De nem ott tartunk, hogy ezt felismerjük, még ott tartunk, hogy ha még egy olyan négyhatalmú ember is, mint Soros György felveti, hogy káros a társadalomra a Facebook, akkor lejárató kampányt indítanak ellene abból a pénzből, amit az általunk, a saját magunkról átadott információból kerestek.

Alapvetően kell változnia a gondolkodásunknak ezekről a nagy techcégekről, át kell látnunk, hogy ők nem jók, és attól még, hogy sokan használják ezeket a programokat, alkalmazásokat, még nem feltétlenül hoznak hasznot nekünk, sőt károkat is okozhatnak. Ugyanis ha ezt átlátjuk, akkor állunk majd készen arra, hogy kontrolláljuk őket állami szabályozásokkal, globális szabályozásokkal, és így visszaszerezzük a saját életünk, a saját társadalmaink irányítása feletti kontrollt.