Tegnap derült ki, hogy a hazájában korrupció miatt két év börtönbüntetésre ítélt Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök megkapta a magyar államtól a menekültstátuszt. A közvélemény egy része felháborodottan fogadta a fejleményt, hiszen semmi nem utal arra, hogy Gruevszki valóban jogosult lenne a védelemre. Noha Gruevszki azt állítja, koholt vádak alapján ítélték el, a magyar kormány segítsége mögött vélhetően nem szokványos menekültügyi szempontból érvényes okok állnak, hanem az, hogy a 2017-es választásokon hatalmát vesztő Gruevszki a magyar kormány és Orbán Viktor fontos szövetségese.
Még súlyosabbnak tűnik a helyzet, ha ehhez hozzávesszük, hogy a magyar menekültstátusz „hétköznapi”, háború és üldöztetés ellen menekülő emberek számára gyakorlatilag teljesen hozzáférhetetlen. A helyzet fokozódásáról az utóbbi hónapokban már lehetett olvasni, a menekültügyi eljárásokra rálátó forrásaink elmondása alapján úgy tűnik, a magyar menekültügy nagyjából lehúzta a rolót.
A menedékkérők számára jogi segítséget nyújtó Helsiniki Bizottság munkatársa arról számolt be a Mércének, hogy noha az eljárások nagy részére rálátnak, július 1-je óta nem találkoztak olyan esettel, amelyet a hatóság pozitívan bírált volna el. Tapasztalataik szerint mindenki, aki július 1-je után adta be a kérelmét, el lett utasítva.
Azonos tapasztalatokról számolt be egy másik, menekültügyi eljárásokra rálátó forrásunk, aki utoljára augusztusban találkozott két olyan esettel, amikor valaki menekültsátuszt kapott, azonban ebben a két esetben is július előtt benyújtott kérelmeket bírált el pozitívan a hatóság.
A menekült- és oltalmazotti státuszokról döntő Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal korábban is nagyon szigorú volt: 2017-ben mindössze 106 fő, azaz az összes menedékkérő körülbelül 3 százaléka kapott menekültstátuszt. Év elején azonban a kormány úgy döntött, hetente mindössze legfeljebb 10 menedékkérő léphet be a tranzitzónákba, hogy beadhassa kérelmét (addig ez a szám naponta 10 fő volt, ami szintén erős korlátozásnak számított). Valójában ez a szám ennél is alacsonyabb, inkább havi 13-15 fő lép be a tranzitzónába.
De még azok a menedékkérők is lényegében esélytelenek, akik eljutnak a menedékkérelem benyújtásáig. A korábban is nagy arányú elutasítások további szigorítása mögött az áll, hogy július 1-jén lépett hatályba a Stop Soros törvénycsomag, amelynek egyik pontja szerint bármely olyan kérelem elfogadhatatlan, amelynek benyújtója úgynevezett biztonságos országon keresztül érkezett, ahol nincs kitéve üldözésnek, és biztosított a védelme.
Forrásaink arról számoltak be, hogy az elmúlt hónapokban minden általuk ismert esetben arra hivatkozva utasították el a menedékkérőket, hogy egy útbaeső országban kellett volna menedéket kérjenek. Azok az esetek is elszaporodtak, amelyek nem Szerbiát, hanem Görögországot vagy Törökországot ítélik biztonságosnak, és ez alapján utasítják el a kérelmet.
A Stop Sorossal törvényerőre lépő kitétel egyébként Gruevszkit is kizárná a menedékre jogosultak köréből: ő ugyanis hazánkba Szerbián keresztül érkezett, ez pedig éppen az a körülmény, amely miatt a törvény előírása szerint a menedékkérő elutasító határozatot kell kapjön.
A Mércének nyilatkozó források információi alapján mindenesetre biztosnak vehető, hogy a korábbinál is kevesebben jutnak menekültstátuszhoz, és egyáltalán nem tűnik kizártnak, hogy a július 1-je óta kizárólag Nikola Gruevszki jutott át a tű fokán.
Még ha a hivatal a későbbiekben nyilvánosságra hozott statisztikája erre rá is cáfol, és kiderül, hogy akadt pozitív elbírálás, akkor is elmondható, hogy miközben a magyaror menekültügyi rendszer egyáltalán nem nem tölti be eredeti funkcióját, hiszen a legszörnyűbb, háborús és polgárháborús helyzetek, üldöztetés elől menekülő emberek számára egyáltalán nem nyújt védelmet, egy hazájában korrupció miatt két évre elítélt Fidesz-barát politikus megkapja a magyar állam védelmét.
Kérdéseinkkel kerestük a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalt is, tőlük azonban nem kaptunk választ a kérdésünkre. Amennyiben válaszolnak, frissítjük a cikket.