Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kórházszövetség: főként a betegek tehetnek arról, hogy működésképtelenek a sürgősségi osztályok

Miután meglehetősen hosszú ideje érkeznek a hírek a kórházak működési nehézségeiről, a Magyar Kórházszövetség készített egy felmérést a helyzetről, amelyet a Magyar Idők közölt.

A kormánylapban megjelent adatok szerint a sürgősségi osztályok legalább kétharmada napi működési problémákkal küzd.

A Kórházszövetség felmérésére a 107 tagintézményből hatvan reagált, közülük 41-ben van sürgősségi betegellátó osztály (SBO), és 32 helyről kapták azt a visszajelzést, hogy nem tudnak zökkenőmentes betegellátást biztosítani.

A Kórházszövetség elnökhelyettese, Ficzere Andrea részletesen is ismertette az eredményeket, a tragikus helyzet legfontosabb okának elmondása szerint a kórházak főigazgatói az indokolatlan igénybevételt tartották.

Ami nagyjából annyit jelent, hogy a betegek túl sokszor és feleslegesen veszik igénybe a sürgősségi ellátást, ezzel túlterhelik a rendszert, és emiatt nem tudják az osztályok rendesen ellátni a többi beteget.

Az elnökhelyettes beszédes mondata ezzel kapcsolatban a következő volt:

„A betegek a legkisebb ellenállás irányába mozdulnak, így ha sokat kellene várakozniuk valamelyik szakorvosi vagy diagnosztikai vizsgálatra, akkor inkább a sürgősségi osztályt keresik fel – sokszor indokolatlanul –, hiszen tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy ott kötelesek őket fogadni.”

Ficzere Andrea hozzátette, hogy a háziorvosi és a szakrendelőkből is ezekre a betegellátó egységekre irányítják a problémásabb, de sürgős ellátást nem igénylő eseteket, így terhelve tovább a rendszert.

Az elnökhelyettes ezután azért csak megemlítette az orvos- és szakdolgozóhiányt is, mint a biztonságos működés egyik nehezítő tényezőjét, illetve ebből következően a sürgősségi szakorvosok által kért magas órabért.

És mi a megoldási javaslat a problémára?

„…inkább kevesebb kórházban legyen sürgősségi osztály, de ott színvonalas, könnyen hozzáférhető ellátást nyújtsanak.”

Akkor vegyük végig még egyszer, mi is a helyzet:

  • A betegek azért veszik igénybe a sürgősségi ellátást, mert máshol sokat kell várakozniuk, nem látják el őket rendesen.
  • A háziorvosok és szakrendelők is a sürgősségire küldik a betegeket, ha problémásabb esetekkel találkoznak, mert ők maguk nem tudják megoldani, és máshol sem biztos, hogy ellátják a betegeket.
  • Mellesleg van még orvoshiány is.
  • És a szakorvosok magasabb béreket követelnek, mert olyan mennyiségű munka szakad a nyakukba, hogy ezért várnának némi kompenzációt.

És minderre a Kórházszövetség javaslata leginkább annyi, hogy legyen kevesebb sürgősségi osztály, ahol minőségibb ellátást tudnak biztosítani (de például az nagy kérdés, hogy kiknek és milyen formában?).

Szó sem esik a prevencióról, a várólisták csökkentéséről, arról, hogy az orvoshiányt hogyan kéne kezelni, és hogy ebből fakadóan az orvosok túlterhelését és bérhelyzetét miként lehetne orvosolni.

Ezek alapján úgy tűnik, nem csak a betegek mozdulnak „a legkisebb ellenállás irányába”, hanem a Kórházszövetség is, amely inkább a betegek magatartásával magyarázza a kialakult helyzetet, miközben arról szót sem ejt, hogy azon a kétségbeejtő állapotokat, amelyek befolyásolják a betegek magatartását, hogyan lehetne felszámolni.

Pedig talán nem ártana…

via Magyar Idők
Olvass tovább!