Miután meglehetősen hosszú ideje érkeznek a hírek a kórházak működési nehézségeiről, a Magyar Kórházszövetség készített egy felmérést a helyzetről, amelyet a Magyar Idők közölt.
A kormánylapban megjelent adatok szerint a sürgősségi osztályok legalább kétharmada napi működési problémákkal küzd.
A Kórházszövetség felmérésére a 107 tagintézményből hatvan reagált, közülük 41-ben van sürgősségi betegellátó osztály (SBO), és 32 helyről kapták azt a visszajelzést, hogy nem tudnak zökkenőmentes betegellátást biztosítani.
A Kórházszövetség elnökhelyettese, Ficzere Andrea részletesen is ismertette az eredményeket, a tragikus helyzet legfontosabb okának elmondása szerint a kórházak főigazgatói az indokolatlan igénybevételt tartották.
Ami nagyjából annyit jelent, hogy a betegek túl sokszor és feleslegesen veszik igénybe a sürgősségi ellátást, ezzel túlterhelik a rendszert, és emiatt nem tudják az osztályok rendesen ellátni a többi beteget.
Az elnökhelyettes beszédes mondata ezzel kapcsolatban a következő volt:
„A betegek a legkisebb ellenállás irányába mozdulnak, így ha sokat kellene várakozniuk valamelyik szakorvosi vagy diagnosztikai vizsgálatra, akkor inkább a sürgősségi osztályt keresik fel – sokszor indokolatlanul –, hiszen tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy ott kötelesek őket fogadni.”
Ficzere Andrea hozzátette, hogy a háziorvosi és a szakrendelőkből is ezekre a betegellátó egységekre irányítják a problémásabb, de sürgős ellátást nem igénylő eseteket, így terhelve tovább a rendszert.
Az elnökhelyettes ezután azért csak megemlítette az orvos- és szakdolgozóhiányt is, mint a biztonságos működés egyik nehezítő tényezőjét, illetve ebből következően a sürgősségi szakorvosok által kért magas órabért.
És mi a megoldási javaslat a problémára?
„…inkább kevesebb kórházban legyen sürgősségi osztály, de ott színvonalas, könnyen hozzáférhető ellátást nyújtsanak.”
Akkor vegyük végig még egyszer, mi is a helyzet:
- A betegek azért veszik igénybe a sürgősségi ellátást, mert máshol sokat kell várakozniuk, nem látják el őket rendesen.
- A háziorvosok és szakrendelők is a sürgősségire küldik a betegeket, ha problémásabb esetekkel találkoznak, mert ők maguk nem tudják megoldani, és máshol sem biztos, hogy ellátják a betegeket.
- Mellesleg van még orvoshiány is.
- És a szakorvosok magasabb béreket követelnek, mert olyan mennyiségű munka szakad a nyakukba, hogy ezért várnának némi kompenzációt.
És minderre a Kórházszövetség javaslata leginkább annyi, hogy legyen kevesebb sürgősségi osztály, ahol minőségibb ellátást tudnak biztosítani (de például az nagy kérdés, hogy kiknek és milyen formában?).
Szó sem esik a prevencióról, a várólisták csökkentéséről, arról, hogy az orvoshiányt hogyan kéne kezelni, és hogy ebből fakadóan az orvosok túlterhelését és bérhelyzetét miként lehetne orvosolni.
Ezek alapján úgy tűnik, nem csak a betegek mozdulnak „a legkisebb ellenállás irányába”, hanem a Kórházszövetség is, amely inkább a betegek magatartásával magyarázza a kialakult helyzetet, miközben arról szót sem ejt, hogy azon a kétségbeejtő állapotokat, amelyek befolyásolják a betegek magatartását, hogyan lehetne felszámolni.
Pedig talán nem ártana…
