Noha a legnagyobb érdeklődésre értelemszerűen a Budapesten tartózkodó elítélt macedón exminiszterelnök ügye tartott számot, több más fontos kérdésről is beszélt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón.
Szó esett például az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) bevezetésének időpontjáról is, amely eredetileg 2019 szeptembere volt. Gulyás Gergely ma azonban arról számolt be, hogy bár hivatalos döntés még nincs, az MTA hétfői javaslatának megfelelően
az új alaptanterv valószínűleg nem lép életbe 2020 szeptemberénél előbb.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete reagált az MTA véleményére: szerintük kevés lenne az egyéves halasztás .„Nem lehet ugyanis kellő előkészítés híján bevezetni az oktatás tartalmi módszertani megújítását, mert egy ilyen eljárás – megerősítve az MTA álláspontját – ellenhatást fog kiváltani, és hosszú időre vissza fogja vetni a közoktatás modernizálását” – írják.
Ahogyan új NAT-ról mi is írtuk korábban, azt a szakértők sem vitatták, hogy az új NAT valamelyest progresszívebb, mint amire előzetesen számítani lehetett, de a megvalósíthatóságával kapcsolatban sok kérdés merül fel, illetve sokan úgy érezték, hogy az oktatás jelenlegi problémái közül jó néhányra (diákok és pedagógusok túlterheltsége, egyentankönyvek, túlzott központosítás) nem adott választ az új alaptanterv sem, sőt, némelyiket még tetézte is.
A sürgősségi ellátás koncepciójának megváltoztatásáról is beszélt a miniszter. Mint mondta,
az egészségügyi fejlesztések és ellátás kapcsán még idén várható olyan kormánydöntés, ami „átfogóan foglalkozik” az egészségügyben fennálló nehézségekkel.
A kormány emellett Gulyás szerint a fővárosi kórházak súlyponti kórházzá válást célzó pályázatairól is még idén döntést fog hozni. A János Kórház átalakításával kapcsolatban úgy fogalmazott: „Én nagyon szeretném, ha 2022-re elkészülne”, de hozzátette, hogy reálisan 2023-ra újulhat meg az intézmény.
Azzal kapcsolatban, hogy milyen ügyköröket fognak még a közigazgatási bíróságok hatáskörébe utalni, a miniszter leszögezte, hogy a munkaügyi perek továbbra is a munkaügyi bíróságoknál maradnak, az egyéb ügykörökkel kapcsolatban viszont azt mondta: „az Országgyűlés majd elfogad egy törvényt, amely szabályozza, hogy mi került a közigazgatási bíróságok hatáskörébe”.
Újságírói kérdésre annyit hozzátett, hogy a „józan ész szerint” a közérdekű adatigénylések köre például inkább a közigazgatási bíróságokhoz kellene, hogy tartozzanak.
Szintén újságírói kérdésre a kormányinfó érintette a környezetvédelemért felelős államtitkárság ügyét is, amelyről az Index írta meg, hogy a kormányzati leépítés más tárcáknál jobban érintette, ez ellen civil szervezetek is tiltakoztak, mivel szerintük olyan szakembereket bocsátottak el, akik nélkül nehezen fog működni ez a terület. Gulyás erre úgy reagált: „Nekem nincs információm arra vonatkozóan, hogy a környezetügyért felelős államtitkárság dolgozóit nagyobb mértékben érintette volna a leépítés, mint bárki mást”. A miniszter hozzátette: a minisztériumi állomány ezután is hatékonyan fogja ellátni a feladatit, sőt a korábban már belengetett béremelések miatt „még hatékonyabban is”.
A nyugdíjemelés mértékéről, amellyel kapcsolatban a Napi.hu írta meg, hogy az inflációs nyugdíjemelés korrekciója a január-augusztusi tényadatok tükrében elmarad, Gulyás azt mondta: ha az infláció vártnál nagyobb mértéke miatt korrekcióra szorul a nyugdíj mértéke, akkor ezt a kormány ki fogja fizetni, de a miniszter azt nem árulta el, hogy ennek megállapítása mikor lesz esedékes.
Szóba került a béren kívüli juttatások adózásának jövő évtől esedékes megváltoztatása, amely ellen a múlt héten több ezer szakszervezeti tag tüntetett Budapest utcáin, és a szakszervezeti tisztviselők egy petíciót is átadtak a kormánynak ez ügyben. Ennek ellnére Gulyás Gergely ma azt mondta,
a kormánynak nem áll szándékban változtatnia a kafetéria kvázi eltörlésén.
A csütörtöki kormányinfó teljes hosszában – benne a Nikola Gruevszkivel kapcsolatos kérdésekkel és válaszokkal – itt megtekinthető:
