Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.
Önkormányzati választás 2019.
Főopolgármester-választás eredménye 100%-os feldolgozottságnál
50,86%
KARÁCSONY GERGELY
44,1%
TARLÓS ISTVÁN
4,46%
PUZSÉR RÓBERT
Budapesti polgármesterek
kormánypárti
9
ellenzéki
14
Feldolgozottság: 100%
Megyei jogú városok polgármesterei
kormánypárti
13
ellenzéki
10
Feldolgozottság: 100%
Kattints ide a részletekért!

Öt megyében nincs egyetlen gyermekpszichiáter sem

Amit már korábban is tudtunk:

  • Összesen 403,75 pszichiáter dolgozik ma Magyarországon az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) által fenntartott intézményekben.
  • A gyermek- és ifjúságpszichiátrián még ennél is rosszabb a helyzet, 45,25 főállású szakorvos foglalkozik velük országszerte.
  • Klinikai szakpszichológusból van 251 darab.
  • Pszichiátriai (szak)ápolóból pedig 1180.

Összességében már az, hogy ilyen kevés szakember van az állami egészségügyi intézményekben, aki pszichiátriai betegekkel foglalkozik, önmagában szörnyen aggasztó.

Csak hogy érezzük ennek a súlyát: hazánkban átlagosan 17.000 felnőttre jut jelenleg egy pszichiáter.

Akkor lesz viszont igazán riasztó a helyzet, ha a számokat egy kicsit jobban megpiszkáljuk. Akkor ugyanis kiderül, hogy a 45,25 gyermek- és ifjúságpszichiátrián dolgozó szakorvos hogyan oszlik el az országban.

  • Budapesten van 16.
  • Négy megyében (Bács-Kiskun, Veszprém, Fejér és Győr-Moson-Sopron) van 4 szakorvos, négy megyében (Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Zala, Vas) 2 szakorvos,  öt megyében (Tolna, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves és Komárom-Esztergom) mindössze 1 darab.
  • Nógrád megyében 0,25 darab szakorvos van az ÁEEK adatai szerint – ami azért lehetséges, mert néhány intézményben a szakorvosok főállásban, de részmunkaidőben dolgoznak.
  • És igen, ebből következik, hogy ma Magyarországon van öt olyan megye (Baranya, Somogy, Hajdú-Bihar, Csongrád és Pest), ahol nincs egyetlen egy darab, az állami egészségügyben dolgozó gyermekpszichiáter sem.

Forrás: ÁEEK

És nem csak a gyerekpszichiáterek számában vannak ekkora különbségek.

A budapesti fölény mellett érdemes megnézni, hogy például Győr-Moson-Sopron megyében több mint négyszer annyi pszichiáter dolgozik, mint mondjuk Baranyában, hogy Pest megyében több mint hatszor annyi pszichiátriai (szak) ápoló van, mint Csongrádban.

Az, hogy óriásiak a területi egyenlőtlenségek, alapvetően nem meglepő, tudjuk, hogy hazánkban az is döntően befolyásolja az állampolgárok egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését, és ezzel párhuzamosan az egészségi állapotukat is, hogy hol élnek.

Amikor tehát a kormány arról beszél, hogy alapvetően nincs orvoshiány, és zavartalanul működik (hovatovább világszínvonalú) az egészségügyi ellátás, akkor érdemes emlékezni ezekre az adatsorokra.

Külön érdemes kiemelni, hogy sok más, a magyar lakosság életét nagyban befolyásoló tényezőhöz hasonlóan azt sem szívesen árulják el, hogy megyénként hány pszichiátrián dolgozó szakember található az országban.

Érdemes itt megemlékezni arról, mi mindent titkol előszeretettel a kormány: azt, hogy hányan fagynak meg telente, évek óta nem tudjuk, ahogy azt sem, hogy hány gyerek él mélyszegénységben. A kórházi fertőzések számával is trükközik a kormány, ahogy a pedagógushiányról sem tudunk valós képet kapni. És így tovább.

Az adatokat Ungár Péter kérte ki, az LMP-s politikus meglehetősen hosszan próbálkozott azzal, hogy kiderítse, megyénként hány pszichiáter és szakápoló van az országban.

Októberben Rétvári Bence államtitkár azt a kérdést, hogy megyénként hány pszichiáter dolgozik állami alkalmazásban, azzal a sokatmondó válasszal ütötte el:

„A Kormány 2010-től kiemelt figyelmet fordít arra, hogy megfelelő számú és felkészültségű egészségügyi dolgozó álljon rendelkezésre az egészségügyi intézményekben.”

Aztán hosszasan sorolta a kormány egészségügyi dolgozókat érintő intézkedéseit, hogy a végén kizárólag azt árulja el, országosan összesen hány szakember dolgozik az állami egészségügyi intézményekben. Megyékre bontásról szó sem esett.

Ungár nekifutott még egyszer ugyanennek a kérdésnek október végén, szintén a megyei bontást kérve. Rétvári erre már csak annyit válaszolt:

„Kérem, hogy az Ön által feltett kérdéssel kapcsolatban a korábbi válaszomat tekintse továbbra is irányadónak.”

Ungár végül közérdekű adatigényléssel szerezte meg az ÁEEK-tól az adatokat. Melyek tükrében valóban nem csoda, hogy igyekeztek elmismásolni a pontos, megyei lebontású számokat.

Azokból ugyanis kiderül, hogy jelenleg messze vagyunk még attól, hogy „megfelelő számú és felkészültségű egészségügyi dolgozó álljon rendelkezésre az egészségügyi intézményekben.”

Olvass tovább!