Komoly sikerként könyvelhetjük el, hogy a kormánypárt egyik szócsöveként funkcionáló Echo tv Sajtóklub című műsorában hétfő este a múlt hét után ismét megemlítették a Mércét.
Ugyanakkor nem lehetünk maradéktalanul elégedettek, mivel a műsorban beszélgető kormánypárti propagandisták (vö. újságíró) egyelőre úgy tűnik nem rendelkeznek kiforrott állásponttal újságunk politikai beállítottságának tekintetében. Hisz míg múlt héten bolsevikoztak minket, most már a (többek között a kormánypropagandának hála) közismert liberális milliárdosra utalva Soros-féle Mérce.hu-ként hivatkoztak ránk (azt tegyük hozzá, hogy persze ez nem igaz, a Mérce nem hogy Soros Györgytől, de még Soros Györgyhöz köthető szervezetektől se kapott soha egy forintot sem).
Az apropó, akárcsak múlt héten, ezúttal is a Bayer Zsolt hivatásos Fidesz-párti véleményvezér és verbális hóhér által
Tormay Cécile-t idézve nemes egyszerűséggel patkánylázadásnak titulált őszirózsás forradalom és a rá következő tanácsköztársaság volt.
Amellett, hogy Bayer az első magyar köztársaságot és a rá következő, hazánkban mindaddig példátlan, a világháború borzalmai és az addigi rend összeomlása után a múlt romjain Európa-szerte végigsöprő forradalmi hullámon felemelkedő proletárállamot az ellenforradalmi, hatalmát visszaszerző korábbi elit terminológiájával illette, nem felejtette el relativizálni a fehérterror rémtetteit „úgynevezett” fehérterrorként hivatkozva a lerongyolódott tisztek antikommunista, antiszemita és népellenes, a reakciós állam vezetése által jóváhagyott és bátorított vérengzésére.
Sokat elárul a műsor magukat nyíltan Fidesz-szimpatizánsnak tartó, a tévében a konzervatív értelmiség hangadóiként bemutatott résztvevőiről és ezen keresztül a kormánypárt szemléletéről, hogy Károlyival szemben kritikaként fogalmazták meg, hogy a gyulafehérvári román nemzetgyűlés 1200 résztvevőjének rendelkezésére bocsátotta a tiszti kaszinót –
ahelyett, hogy menten lecsukatta volna őket.
Ezután Bencsik András Békemenet-szervező rövid eszmefuttatás keretében egy olyan történelmi jóslatra jut amit nagyjából úgy lehetne összefoglalni hogy
megállj oláh, jön még száz-tucat derék magyar akik majd megszavazzák hogy édes Erdély itt vagyunk.
Az elmélete komolyan vehetőségére ugyanakkor borús fátylat borított a tény, hogy ismertetése közben Bencsik nem pödörgette a bajszát.
A „konzervatív értelmiségiek” átfogó történelmi elemzéséből kiderül, hogy végső soron a gyulafehérvári nemzetgyűlés vezetett a trianoni nemzeti tragédiához, ami a magyarság 1100 éves kárpát-medencei történelmének legsúlyosabb érvágása volt, beleértve a török hódoltságot és a tatárjárást – az 1848-49-es szabadságharc leverését vagy a második világháború borzalmait meg sem említve.
1956-ról ugyanakkor futólag megemlékeztek, már ha csak annyira is hogy felháborítónak tartják hogy 1918-cal egy lapon említjük – bár ez egyáltalán nem meglepő annak a politikai kurzusnak a propagandistáitól, amely szerint 1956 nem a munkástanácsokról, a szocialista forradalomról, a Nagy Imre-kormány napjairól és a forradalom leverését követő általános sztrájkról vagy egyéb fontos, történelmi tényekkel alátámasztható dolgokról, hanem Dózsa Lászlóról, a pesti srácról szólt.
A műsorban szereplő megmondóemberek ezután kifejtik, hogy valahány átélt tragédia ellenére a magyar nép történelme valódi sikersztori, hisz még mindig itt élnek a magyarok, akik magyarul beszélnek. Ennek fényében más népek, például az albán történelmét minden bizonnyal még a miénknél is komolyabb sikersztorinak tartják, hisz ők már nálunk is hosszabb ideje élnek ott ahol, és szintén saját, ősi nyelvüket beszélik – annak ellenére hogy néhány száz évvel hosszabb ideig tartott náluk a török hódoltság, mint mifelénk.
Bencsik András,
egykor a kádárista, napjainkban az orbánista propaganda kiváló, kormányzatokat és féldeciket túlélő szakembere
ugyanakkor a történelmi elemzés után éberségre int: a veszélyt ugyanis a magyarságra nem a szomszédos népek jelentik, nem azok akiknek országához hozzácsatolták a korábban magyar (vagyis leginkább Habsburg) fennhatóság alatt álló területeket, hanem
Kun Béla mai örökösei, akik elsősorban európainak tartják magukat, és csupán utána magyarnak, magyarán ezek az emberek a nemzet valódi ellenségei.
Erre rímelve Huth Gergely, a Pesti Srácok című kormányzati propagandakiadvány főszerkesztője – másodállásban vélhetően magyarságszakértő – egy elegáns ívű, ugyanakkor tömören megfogalmazott gondolattal meg is fosztja vele és társaival egyet nem értő honfitársait nemzetiségüktől, mondván
„az ilyen ember minden, csak nem magyar”.
Arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy Bayer egy matematikai bravúrt is bemutatott a műsor során, mikor a tanácsköztársaság 1919-es bukása és a második világháború 1939-es kitörése között eltelt mintegy harminc (30) évről beszélt.
A teljes adás ezen a linken érhető el.
