Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyár közepén jelentette be, hogy egy újabb amerikai egyetem indíthat képzési programot Budapesten. Mint kiderült, a világranglista 150. helyét elfoglaló Notre Dame Egyetemről van szó, amely a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel már két évtizede működik együtt, a tervek szerint pedig 2019-ben már Budapesten indítana szakokat.
És miközben a múlt héten a CEU költözésétől (és a kormány időhúzásától) volt hangos a magyar közélet erre fogékony része, hirtelen meg is jelent az Országgyűlés holnapi napirendi pontjai közt egy zárószavazás a T/2161. törvényjavaslatról, ami nem másról szól, mint
a Magyarország Kormánya és Indiana Állam között a felsőoktatás területén történő együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről.
A törvényjavaslat előadója dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, és lényegében kimondja, hogy támogatja a Notre Dame Egyetem magyarországi oktatási tevékenységét. És holnap, ha minden jól megy (mármint a kormánypártok szemszögéből), akkor zárószavazás nyomhatja rá a pecsétet a megállapodásra.
A Notre Dame Egyetem egy katolikus, nonprofit magánegyetem, amelyet 1842-ben alapítottak, és az Egyesült Államok Indiana Államában van a székhelye, elsősorban teológiai, művészeti, jogi és műszaki képzéseket visz – vagyis meglehetősen messze van a profilja a kormány által oly nagy lendülettel üldözött CEU-tóll, vagy egyenesen a társadalmi nemek tudományától –, miközben egyébként a társadalmi nemek tudománya is megtalálható a képzéseik közt.
A havi egyenlegünk tehát így alakul: minden valószínűség szerint Bécsbe költözik a kormány által megbélyegzett és kiseprűzött, amerikai telephelyű magánegyetem (CEU), de jön helyette egy katolikus gyökerekkel rendelkező, egyébként szintén amerikai telephelyű magánegyetem (Notre Dame).
Deal done?
