Ha ezúttal nem is intézte el egy „Áldott Mindenszenteket”-el az ellenzéket, a miniszterelnök láthatóan továbbra is félvállról veszi az ellenzéki képviselők kérdéseit úgymond saját, különbejáratú, kétharmados parlamentjében.
Pedig kora esti, mintegy 45 perces adok-kapok most is tele volt fontosabbnál fontosabb témákkal. Ott volt mindjárt az LMP frakcióvezetője, Keresztes László Lóránt, aki ugyan kissé konfliktuskerülően, de mégis rákérdezett a kormányfőnél arra, ugyan mi is történt eddig az úgynevezett Magyar Falvak Program keretében a legkisebb települések megsegítésére, és hogy is halad az egy éve még sokat emlegetett Modern Városok Program?
Orbán azonban kioktató hangnemű válaszában egy Fidesz-prospektusnál vagy nemzeti konzultációnál több információt minderről persze most sem adott.
Kissé érthetetlen módon, hiszen a kisfalvak tele vannak saját szavazóival, így a miniszterelnöknek és (állam)pártjának akár jól felfogott érdeke is lehetne hogy legalább félig komolyan vegye a témát. Kérdések márpedig vannak, hiszen amint azt Keresztes is kiemelte, egyre súlyosabb a leszakadó, keleti, északkeleti országrészek gazdasági és társadalmi helyzetére.
A válasz csupán elnyűtt sikerpropaganda (adósságok „eltörése”), valamint egyszerű ujjal mutogatás volt („A falvak ránk szavaztak!” és „Az LMP egy városi párt!”)
Los Angelestől Miskolcig
Még ennél is cinikusabb volt a válasz, amelyet Szilágyi György azonnali kérdése érdemelt, igaz, ez éppen Orbán egyik érzékeny pontját, magánrepülős utazgatásait érintette. Miután Szilágyi ilyenformán a többször is Orbánnal utazó Garancsi István által elnyert közbeszerzésekre és összefonódásokra kérdezett ugyan rá, de nem állhatta meg, hogy kérdésébe beleszője Vajna Tímea nemrégi, Los Angeles-i repülőútját a macskaspecialista állatklinikára, amely valljuk be, mégsem éppen mindennapi eset, még a NER-elit életében sem.
Orbán érezte, hogy itt nincs más, mint elviccelődni a dolgot, így született meg a hét egyik mondata:
„Kiscica-ügyben pedig azt javaslom, forduljon Vona Gáborhoz.”
Ezenkívül a székesfehérvári sportcsarnok-építésről a kormányfő csak annyit mondhatott – bár ezt ebben az országban már senki sem hiheti el jó szívvel – hogy neki azután fogalma sincs, hogy egy közbeszerzést melyik barátja fog elnyerni, vagy hogy egyáltalán megépül-e.
Ennyi…
Hasonló volt a válasz Varga László borsodi MSZP-s képviselő kérdéseire is, a jelenleg kormánypárt által vezetett Miskolc akadozó-álló fejlesztéseivel kapcsolatban.
Orbán válasza? Vár- és fürdőberuházások jönnek majd, nem kell aggódni, sőt! A jelenlegi kormány számára nem érdekes a miniszterelnök szerint, melyik térségben milyen pártból jön a városvezetés, és a parlamenti képviselők. Mert ugye a Fideszt szerinte egyáltalán nem, hiszen politikájuk nagylelkű, természetük a bőkezűség és méltányosság.
Gondoljunk csak Hódmezővásárhely példájára…
Noha el tudok képzelni olyan adófizető-állampolgárt, aki szeret szórakozni a pénzéért, összességében azonban az azonnali parlamenti kérdések műfaja kezd leginkább egy cinikus, demokratikus paravánon előadott vásári bábjátékká válni, ahol Vitéz László nem spórol a serpenyővel osztogatott sallerokkal, ugyanakkor az egész egyre üresebb, a főhős pedig egyre kiégettebbnek és fáradtabbnak is tűnik.
És itt alig vigasztaló az, hogy az ellenzéki képviselőknek valóban egyre nehezebb feladat bármivel is zavarba hozni az április óta gondtalanul triumfáló NER-t és annak hivatalos arcát.
