FRISSÍTÉS (16.31):
A szavazás megismétlése után elfogadta a képviselőház a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló törvénytervezetet – írja az Agerpres. A plénum szerdai ülésén kétszer bocsátották szavazásra a törvényjavaslatot. Először ugyanis az elfogadásához szükséges 165 helyett csak 163 támogató voksot kapott az indítvány, ezután azonban a Szociáldemokrata Párt (PSD) frakcióvezetője, Daniel Suciu kérte a szavazás megismétlését, arra hivatkozva, hogy a teremben ülő több kollégájának voksa nem jelent meg az összesítéskor. A második szavazáson végül 170 támogató és 70 ellenszavazattal elfogadták a tervezetet, így életbe léphet a törvény, ami civil szervezeteket lehetetleníthet el.
Ma szavazhat Romániában a Képviselőház arról a törvénytervezetről, amely lenullázhatja a helyi civil szervezeteket – írja az Átlátszó Erdély.
A lap közzétette azt a nyílt levelet is, amelyben már negyven romániai civil szervezet tiltakozik, és arra kéri a képviselőket,
hogy ne szavazzák meg a tervezetet abban a formában, ahogy az a plénum elé kerül.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló törvénytervezetet a kormány kezdeményezte, azzal a céllal, hogy alkalmazza az európai pénzmosás elleni direktívát a hazai jogrendszerben.
Ám ahogy arra a civil szervezetek már korábban is igyekeztek felhívni a figyelmet, a tervezet szövegébe olyan előírások is bekerültek, melyeknek célja nem a pénzmosás megelőzése, hanem a romániai egyesületek és alapítványok működésének az ellehetetlenítése.
A tervezet ugyanis kötelezővé tenné a támogatások reális haszonélvezőinek a bejelentését 30 napon belül, amennyiben a haszonélvezők kiléte ismert (vagyis minden olyan magánszemélyt, aki támogatásban, tanácsadásban, segítségben részesül, vagy egészségügyi, oktatási vagy kulturális tevékenységekben vesz , így gyerekek, idősek, fogyatékkal élők vagy olyan betegségekkel küszködők, akik segítségre szorulnak is érintettek lehetnek).
Azon szervezeteket, amelyek a bejelentésnek nem tesznek eleget, fel lehet oszlatni.
Ahogy arra a nyílt levél is felhívja a figyelmet: az európai direktíva célja, hogy be lehessen azonosítani az egyesületek és alapítványok döntéshozóit, nem pedig kedvezményezettjeit. Ebben a formában viszont a törvény oda vezethet, hogy civil szervezetek tevékenysége lehetetlenül el.
„A kiszolgáltatott (bántalmazott, emberi jogaik gyakorlásában gátolt, mélyszegénységben élő személyek) csoportokkal dolgozó civil szervezeteket különösen sújtja ez a rendelkezés; a civil szervezetek által biztosított szolgáltatásokat igénybe vevő személyek száma drasztikusan lecsökken majd; a szervezetek a közösségekben való munka helyett adminisztratív tevékenységekre költik erőforrásaikat” – áll a nyílt levélben.
A tiltakozók arra is felhívták a figyelmet, hogy bár a kormány a tervezettel kapcsolatban folyamatosan azt hangoztatja, hogy az Európai Unió által megszabott kötelezettségeknek tesz eleget, csakhogy „önszorgalomból” túllépnek a direktíva által megszabott kereteken, anélkül, hogy erről előzetesenkockázat-felmérés készült volna, vagy akár látni lehetne a jövőbeni hasznát.
Ráadásul ahhoz, hogy biztosítsák az elfogadáshoz szükséges többséget, a tervezetet nemrég úgy módosították, hogy az kivételezzen a Kisebbségi Tanács tagszervezeteivel, vagyis a nemzeti kisebbségeket képviselő szervezetekkel.
„Így próbálják elérni azt, hogy az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek képviselői részéről szavazatokat nyerjenek. Önmagában ennek a módosításnak az elfogadása is jelzi, hogy ez nem egy, az Európai Unió által kiszabott kötelezettség, hanem a kormány szándékos törekvése arra, hogy ezt a törvényt kiterjessze a teljes civil szférára.”
A nyílt levél aláírói épp ezért külön kérik az RMDSZ-t, valamint a nemzeti kisebbségek képviselőit, hogy ne szavazzák meg a törvénytervezetet.
Amennyiben azonban ma mégis úgy dönt a Képviselőház, hogy rábólint a kormánypárti javaslatra, a civil szervezetek arra kérik a parlament felelős politikai erőit, a Nép Ügyvédjét valamint az Államelnöki Hivatalt,
„ hogy küldje sürgősen alkotmányossági normakontrollra a törvényt. Ez az egyedüli lehetőség arra, hogy a civil szféra továbbra is aktív és erős maradjon, és hozzájárulhasson a romániai jogállamiság megőrzéséhez.”
