Több, mint valószínű módon éppen a félidős amerikai kongresszusi választások elé időzítve publikált a Donald Trump-féle fehér házi közgazdász-tanácsadók testülete egy hosszabb elemzést, amelyben azt fejtegetik, hogy az utóbbi években az Egyesült Államokban „ismét felütötte a fejét a marxizmus kísértete.”
Az írásban azt feltételezik, hogy az ellenzéki demokraták immáron végletesen balra tolódtak, és az olyan közpolitikai javaslatok, mint Bernie Sanders, független de baloldali vermonti szenátor és támogatói által szorgalmazott, európai stílusú egészségügyi társadalombiztosítás, és a vagyonosokra szabott különadók olyan ötletek, amelyek „a kommunista Kínára, Kubára és az egykori Szovjetunióra” emlékeztetnek.
Többen felhívták arra a figyelmet, hogy anyag nyilvánvalóan a nevetségességig propagandisztikus, hiszen egyrészről a demokrata politikusok fősodra továbbra sem támogatja ezeket a javaslatokat, másrészt pedig olyan – nyugati, mérsékelt szociáldemokrata – szakpolitikát minősítenek, teljesen tévesen, marxistának, amelyek például Skandinávia országaiban, Németországban, Franciaországban maguktól értetődnek, miközben senki sem tudná komolyan azt állítani, hogy a jóléti állam egyes elemei marxista-leninista diktatúrává formálták volna ezeket a kapitalista államokat.
Az „elemzés” azonban egy dologra a Guardian tudósítása szerint is rávilágított:
A republikánusok érzékelték azt, hogy a 2016-os Bernie Sanders-kampány hatására ma az USA-ban is egyre népszerűbb, egyre erősebb az újbaloldali gondolatot hirdető politikai mozgalmak hatása.
Trump és köre ma már egyértelműen megpróbálják ennek hatásait megállítani, cáfolni, ennek során azonban az amerikai és brit (reaganista és thatcherista) neokonzervativizmus hagyományos állításait visszhangozzák csupán a Fehér Ház tanácsadói. Korábban maga Trump is névvel vállalt egy véleménycikket az USA Today című napilapban, amely a most kiadott elemzéshez hasonlóan a „vörös veszélyre” figyelmeztetett.
Most a közgazdászok azt is megemlítik például, hogy számításaik szerint 9 százalékkel csökkenne az USA GDP-je 2022-ig, ha a rendszert bevezetnék. Erre azonban semmiféle párhuzamot, vagy bizonyítékot nem képesek felhozni, és nem számolnak azzal sem, hogy önmagában a bruttó nemzeti össztermék nem tükrözi, milyen életszínvonalon is él a társadalom többsége.
Több, a brit liberális lap által megkérdezett amerikai kutató is komolytalannak minősítette az elemzést, és felhívták a figyelmet arra is, hogy annak elsődleges célja, hogy a jobboldali, amerikai magánmédia (főleg a kormányzatot kritikátlanul támogató Fox News és helyi televíziós hálózata) komoly kutatásként le tudja hivatkozni, és magasabb fokra tekerhesse a baloldal elleni politikai kampányt.
Az is igaz ugyanakkor, hogy a demokrata képviselőházi jelöltek egyre népesebb tábora áll be Sanders általános egészségügyi ellátást, és kiterjedt, állami, adókból finanszírozott közegészségügyet követelő ötlete mellé, és a valódi, progresszív programot támogató képviselőjelöltek, kormányzójelöltek egész sora hoz erős számokat a választási versenyben azzal, hogy a legalapvetőbb egyenlőtlenségekre, gazdasági problémákra koncentrál balos szempontból, és nem csupán a Trump elnök elleni „kultúrharccal” avagy az elnök korrupciójával, és az orosz befolyással kampányol, mint a fősodratú, jobboldalibb ellenzékiek.
A most publikált jelentés szerint mindez csak és kizárólag a legsötétebb kommunista rezsimeket idézheti meg. Erre olyan széttartó bizonyítékokat idéznek fel, mint a sztálinista szovjet terror, vagy éppen az, hogy míg az Egyesült Államokban egy pickup teherautó „csak 24,000 dollárba kerül, addig Finnországban már 40,000 dollárba.„ Ezenkívül az összefoglaló egyszerűen összemossa például Thomas Pikkety ötletét a kiterjed vagyonadóztatásról, például az 1918-as Szovjet-Oroszországgal, és Lenin intézkedéseivel.
Elég hiányosan jegyzetelt érvelésük lényege az, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek a növekvő szegénység és nyomor mérséklésére tett bármilyen kísérletet veszélyes, és diktatórikus törekvésnek próbál meg bemutatni, miközben alapvető (például Világbank által készített) felmérésekre, adatokra (pl. várható élettartam lényegesen hosszabb mértéke jóléti államokban) sincsen tekintettel.
Az anyag publikálása a baloldali kommentátorokban ismét felidézte a kérdést, vajon miféle tanácsokra hallgat Trump elnök, ha ilyen szakmailag szegényes anyagok kerülhetnek ki a hivatalából.
