A magyar gyerekek 33,6 százalékát fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség – erre jutott az EU Alapjogi Ügynökségének friss jelentése. Uniós szinten ennél rosszabb helyzet már csak Görögországban, Romániában és Bulgáriában van, utóbbi kettőben a gyerekek fele van veszélyben.

Az ügynökség módszertana szerint az számít szegénységtől vagy társadalmi kirekesztettségtől fenyegetettnek, aki olyan háztartásban él, ahol:

• az egy főre jutó jövedelem kevesebb, mint az ország mediánjövedelmének 60 százaléka,
• vagy a 18-59 éves családtagok az előző egy évben ötödannyi időn át sem dolgoztak, mint amennyit teljes munkaidőben lehetett volna,
• vagy a következő kilenc elem közül legalább négyet nem tudnak megfizetni: lakbér vagy jelzáloghitel, a lakás felfűtéséhez szükséges rezsi, váratlan kiadások, hús vagy fehérje rendszeres fogyasztása, nyaralás, tévé, mosógép, autó, telefon.

Magyarországon a családok 24 százalékában élnek olyan gyerekek, akiknek a szülei az utolsó pontban foglalt kilenc elem közül legalább négyet nem engedhetnek meg maguknak.

Az uniós szervezet ajánlásokat is megfogalmaz: arra kérik a kormányt, a költségvetés tervezésekor szenteljen külön figyelmet a gyerekjogoknak, kiemelten a legnagyobb veszélynek kitett gyerekek (romák, fogyatékos gyerekek, egyedülálló szülő által neveltek, menedékkérők) helyzetének.

Az általános közszolgáltatások minőségével is probléma van: nem minden gyerek jut hozzá minőségi oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz.

(hvg.hu)