Az Egyesült Államok legutóbbi választásai során és azóta is fontos része volt a Trump-mítosznak, hogy az elnök(jelölt) az igazi self-made-man mintapéldánya, az amerikai álom beteljesítője, az eszes legény aki tévedhetetlen megérzései és briliáns elméje okán volt képes irgalmatlan vagyont csinálni a semmiből.
A sztori röviden úgy hangzik, hogy milliárdos ingatlanfejlesztő apja egy egymillió dolláros hitellel indította útjára a nagyvilágba, amit neki kamatostul vissza kellett fizetnie – mára pedig saját erejéből egy tízmilliárd dollár értékű cégbirodalmat épített csalhatatlan üzleti érzékével.
Azt nem lehet eltagadni az elnöktől hogy rettentő gazdag, sőt –
Trump az USA valaha volt leggazdagabb elnöke.
Igazi gátlástalan kapitalista, azonban a New York Times tényfeltáró cikke szerint az előző sztoriban van két ordas nagy hazugság: Trump az általa beismertnél jóval több pénzzel indult, és ahogy az a tőkés rendben az esetek túlnyomó többségében lenni szokott, jókora örökölt tőkének és a szabályok kreatív értelmezésének köszönheti hatalmas vagyonát – birodalma viszont még ha igen sokat is ér, tízmilliárdot biztos nem.
Kezdjük az elejéről a történetet.
Trump (későbbi) elnök megszületett 1946-ban. Ekkor még nem kapott hitelt az apjától, azonban hároméves korára évi kétszázezer dollárt* keresett, nyolcéves korára milliomos volt, tizenhét évesen pedig résztulajdont kapott apja egyik nagy értékű ingatlanában.
Miután befejezte a főiskolát, évi egymillió dollárt kapott apjától és az évek múltával ez az összeg tendenciózusan emelkedett, a leendő elnök negyvenes-ötvenes éveiben már évi ötmillió dollárra rúgott.
Az elnök néhai apja, Fred Trump – aki az elnök szavai szerint csak egy kamatostul visszafizetendő kölcsönnel támogatta őt – igyekezett vagyonának minél nagyobb részét az adókat igen kreatívan elkerülő formában gyerekeire íratni. Donaldot különböző jogcímek alatt foglalkoztatta ingatlancégénél – alkalmazottként, vagyonkezelőként, házfelügyelőként, banki ügyek intézőjeként és tanácsadóként. Egymás után folyósította neki a hiteleket, melyek jelentős részét Trump soha nem fizette vissza.
Fred Trump, az apa fizette fia autóját, az alkalmazottait, részvényvásárlásait, első manhattani irodáit – és azok felújítását – adott neki három alapítványt, valamint részesedést több társaságban, illetve az épületei mosodai bevételeit.
Bár Fred Trump többek között a szövetségi lakhatási támogatások révén építette mesés ingatlanbirodalmát, a leggazdagabb amerikaiak jelentős részéhez hasonlóan nem érezte szükségét annak hogy adó formájában vissza is folyasson valamennyit az államkasszába. Ezért mikor ajándékozás címén átmentette örökségét gyerekei számára, folyamatosan olyan adóelkerülési trükköket használt, melyek adóügyi szakértők szerint illegálisak.
Ahogy a NYT által felkutatott dokumentumokból kiderül, Donald Trump kiemelkedően fontos szerepet játszott az adószabályok kijátszásában.
Az adóelkerülési machinációk egyik alapvető módszere az adóalapul szolgáló vagyontárgyak értékének a manipulációja volt. Látványos példája ennek az az 1997-es tranzakció, mikor Fred Trump halála előtt birodalmának jelentős részét gyerekei nevére írták. A tulajdon értékének megállapításakor – ami alapján az ügylet után fizetendő adót számították – különösen fontos tényező volt a cégek tulajdonában álló ingatlanok értéke, amit 41,4 millió dollárban állapítottak meg.
Néhány évvel később az örökösök ennek az összegnek a több, mint tizenhatszorosáért (16-szorosáért) szabadultak meg az épületektől.
A legsúlyosabb csalás talán az All County Building Supply & Maintenance nevű céghez kötődik – ez volt felelős elvileg a Fred Trump birtokában álló épületek infrastrukturális és karbantartási célú beszerzéseiért, azonban a valóságban ehelyett számlagyárként működött. Fred Trump fizetett a cégnek, azonban az ő alkalmazottai végezték el a kifizetett feladatokat és beszerzéseket, miközben az abba szivattyúzott dollármilliók a cég tulajdonosaihoz – gyerekeihez és egy unokatestvérükhöz – áramlott, így gyakorlatilag leadózatlan ajándékként működött.
Ennek a történetnek ad még egy különösen gusztustalan bukét hogy Fred Trump ingatlantulajdonos cége aminek az All County dolgozott, a cégtől kapott számlákra hivatkozva emelte lakók ezreinek a lakbérét,
magyarán a lakbérek emelésekor Fred Trump olyan számlákra hivatkozott, melyek után a kifizetett pénz egyenesen a családtagjaihoz vándorolt.
A NYT újságírói a vagyon 295 különböző útvonalát találták, amiken keresztül Fred Trump Donaldnak adta azt. Habár általában testvéreivel azonos arányban részesültek apjuk vagyonából, Donald katasztrofális üzleti veszteségei kompenzálására egy idő után rendszeresen többet kapott.
Habár a cikkben feltárt csalások egy része már elévült, New York állam adóhatósága a cikk megjelenése után azt nyilatkozta, hogy a rendelkezésre álló információk alapján „megvizsgálja az állításokat” és „nagy erőkkel fog nyomozni valahány érintett területen”.
Trumpnak persze vannak saját erőből elért eredményei is: ő tette önmagát széles körben ismert márkává, ő építette fel a semmiből jött milliárdos mítoszát, ami afféle önbeteljesítő jóslatként hatott: tévéműsora, könyvei és egyéb szórakoztatóipari termékei dollárszázmilliókat termeltek neki.
Ebben persze segítette őt az apjától még annak életében kapott összeg, valamint a részesedés, miután a testvérek apjuk 1999-es halála után öt évvel eladták a hetven éven át épített birodalmat – Donald markát 236,2 millió dollár ütötte az üzlet nyomán.
Nyilván nem jó hír Trump elnöknek, hogy egy újabb hatóság kezdett nyomozásba kétes ügyei miatt – valamint hogy a mítoszt, melyre népszerűségét és márkáját építette tételesen megcáfolták.
*az egyszerűség kedvéért mai dollárral számolok.
