Négy napos, általános, az egész országra kiterjedő sztrájkakciót követően végül leül tárgyalni a nigériai kormány az ország dolgozóival – tudósított a Marxist.org. Az afrikai ország Munkakongresszusa kedden felfüggesztette négynapos általános sztrájkját, amely során 66,500 nigériai naira összegű (51,000 forint) minimálbért követelnek maguknak. Ayuba Wabba, a Kongresszus elnöke bejelentette, hogy a munkáltatói és kormányzati oldallal a mai nappal folytatják a tárgyalásokat.
Noha a nagy nigériai szakszervezetek elsősorban otthonmaradásra hívták fel a dolgozókat, a hangulatra jellemző hogy mindezek ellenére jelentős tömegek vettek részt a sztrájk alatt utcai felvonulásokon és tüntetéseken is. A sztrájk előtt az országban a legtöbb munkahelyet biztosító multinacionális magáncégek csupán 25,000 nairás (19,000 forint) minimálbért ajánlottak meg, a felháborodás fő oka ez az alacsony összeg volt.
A kormányzat korábban már felállított háromoldalú érdekegyeztető tanácsot, a szövetségi, és regionális állami vezetők, a privát cégek vezetői és a munkásképviseletek között, amelyeknek elvi feladata a minimálbér összegének megállapítása lenne. A szakszervezetek és munkásszervezetek szerint ezt a lagosi központi kormány egyszerű időhúzásra használta fel, ugyanis nem kívánnak a 2019-es szövetségi választások előtt szembenézni a témával, így szeptember végén a tanácsot határozatlan időre fel is oszlatták. Ez vezetett el az általános sztrájkhoz.
A minimálbér emelésének vitája Nigériában is átment azokon a hagyományos fázisokon, mint más országokban. Ellenzői itt is azt vetették fel, hogy egyrészt a minimálbér-emelkedés automatikusan növelné az inflációt, másrészt pedig hogy az ország „nem engedheti meg magának” a plusz kiadást.
Mindkét érv könnyen cáfolható: a 2011-ben megállapított, rendkívül alacsony 18,000 nairás (13,897 forint) minimálbér nem vezetett még a legkisebb kilengéshez sem az ország valutájának értékében, sőt, azóta 12,8%-ról 12,1%-ra mérséklődött az infláció. Ezenkívül a helyi baloldali szervezetek képviselői arra is felhívták a figyelmet, hogy Nigéria nemzeti összterméke és termelékenysége is lehetővé teszi az emelést, amelyre annál is inkább szükség van, mivel az országban a jövedelmi egyenlőtlenségek borzasztó mértéket öltenek.
Az ország főleg szénhidrogén-bányászata és nagygazdaságokra épülő, rengeteg embert foglalkoztató, és banki tőke-igényes mezőgazdasága miatt a nagy nyugati cégek kedvelt célpontja. Nemzeti össztermékének csupán 9%-át biztosítja az olajbányászat, de a kormányzat bevételeinek az állami olajcégek továbbra is mintegy kétharmadát biztosítják.
Legnagyobb külföldi működőtőke-befektetőjük továbbra is az Egyesült Államok, amely főleg a dinamikusan növekvő energia- és bankszektorba ruházott be 2012-ben, közel 86 milliárd USA dollárt. Őket Kína, az Egyesült Királyság, Hollandia és Franciaország követi a befektetők sorában.
A nehéz munkák többségét azonban a helyiek végzik, lényegesen alacsonyabb bérekért, mint Európában vagy Észak-Amerikában egy hasonló munkakörben, ugyanakkor lényegesen rosszabb, sokszor embertelen feltételek mellett is. A Világbank 2014-es adatai szerint az országban a szegénységi ráta viszonylag magas, 33%, ugyanakkor elemzők megjegyzik, hogy az óriási méretű, becslések szerint a gazdaságnak akár 60%-kára is kiterjedő szürke- és feketegazdaságból származó háztartási bevételek miatt előfordulhat, hogy a szám erősen túlbecsült.
Az ország nyersanyagkészletének és energiaszektorának jelentősége azonban az utóbbi évtizedben annyira megnőtt, hogy ez mostanra a helyi öntudatos, szervezett munkásság kiépülésével is együtt járt. Ezek a szektorok részben állami, de egyre növekvő részben külföldi kézben vannak.
