Magyar idő szerint ma délután 4 órától tanúvallomást tett Dr. Christine Blasey Ford arról, hogyan tett rajta 36 évvel ezelőtt erőszakot Brett Kavanaugh bíró és jogászprofesszor, aki most Donald Trump elnök jelöltje az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságába.
A szenátusi terem előtt nőjogi aktivisták tüntettek az ugyancsak megjelenő Brett Kavanaugh konzervatív bírójelölt ellen is. A Kavanaugh meghallgatását folytató szenátusi igazságügyi bizottság demokrata tagjai nehezményezték, hogy ugyan Blasey Ford már részletesen beszámolt emlékeiről az FBI-nak Donald Trump – aki hosszú hallgatás után múlt héten nyilvánosan is kiállt jelöltje, Kavanaugh tisztasága mellett, a elnök azonban mégsem rendelte el ismételten a jelölt FBI-átvilágítását, ahogy ilyen esetekben ez bevett szokás lenne.
Az kaliforniai pszichiáterprofesszor a bizottság előtt arról számolt be, hogy a vallásos keresztényként megismert bírójelölthöz tizenéves korából olyan traumatikus élménye fűződik, „amely az emlékezetébe égett, és amelyet sohasem fog elfelejteni.”
Ezek után elmondta, hogy 1982 nyarán 14 éves volt, amikor a marylandi Bethesda lányiskolájának diákjaként elment egy házibuliba, ahol a 17 éves Kavanaugh és barátja erőszakkal lökték be egy emeleti hálószobába, amikor a mosdót kereste. Ezek után a láthatóan nagyon részeg Kavanaugh az ágyra lökte, és rámászott, erőszakkal próbálta a lány ruháit levenni, miközben cimborája olykor röhögve biztatta, olykor pedig le akarta állítani. A hálószoba elő volt készítve, ott hangos zene szólt, ezért Christine kiáltásait senki sem hallotta meg.
Végül Kavanaugh egyik kezével erősen befogta Blasey Ford száját, miközben továbbra is megpróbálta megerőszakolni.
A lány szerencséje egyedül az volt, hogy Kavanaugh részeg barátja, Mark Judge az ágyra ugrált, így Kavanaugh véletlenül leesett róla, és ki tudott szaladni a szobából. A fürdőszobából még hallotta, ahogyan Kavanaugh és barátja
röhögve dülöngélnek le a lépcsőn a megkísérelt erőszak után.
Christine Blasey Scott kiemelte, a kora-kamaszkorában történt erőszakos szexuális támadás egész életére kiható traumát okozott, évtizedekig nyomta el magában az élményt, és csak 2012-ben egy pszichiátriai kezelés során ásta azt ismét elő emlékeiből.
„Meggyőztem magamat, hogy csak azért, mert Brettnek nem sikerült megerőszakolnia engem, ez az epizód nem is fontos, és elnyomtam magamban.”
Arról is részletesen beszélt, milyen óriási mentális erőfeszítésébe került az elhatározás, hogy végül névvel is vállalva, előadja a szenátusi bizottság előtt a történetét, és hogy most is mennyire retteg ennek következményeitől. A szenátusi bizottság ugyan megígérte, hogy bizalmasan kezelik vádjait és személyét, de szeptember folyamán mégis megalázó helyzetbe hozták a republikánus szenátorok megbízottjai, amikor a Dél-Kaliforniai Egyetemen doktori hallgatói előtt, nyíltan kérdezték névtelen leveléről.
Ezért Blasey Ford úgy döntött, névvel is vállalja Kavanaugh vádjait, egy szeptember 16-i cikkben a Washington Postban. A cikket rengeteg személyes, politikai támadás de óriási támogatás is követte. Kavanaugh és Trump támogatói szisztematikusan próbálták Christine Blasy Fordot hazugnak, és egyszerű politikai eszköznek beállítani a baloldali demokrata ellenzék.
Ezért Blasey Ford ismételten leszögezte:
„Senkinek sem vagyok eszköze, vagy bábja. Nem az én feladatom eldönteni, hogy Kavanaugh bíró szolgálhat-e a Legfelsőbb Bíróságban. De nem tudtam nem elmondani mindezt.”
A tanúvallomás után, a szenátusi különbizottság republikánus tagjai megbízásából Rachel Mitchell az arizonia Maricopa megye ügyésze tett fell kérdéseket Blasey Fordnak. Ezek főleg alkoholos befolyásoltságára, és a körülményekre vonatkoztak a 36 évvel ezelőtti eset alatt, valamint felhasználta a Washington Post újságírója és Blasey Ford közötti WhatsApp beszélgetések elmentett naplóit is.
Kérdéseire és egy demokrata szenátor ismételt kérdéseire, hogy egészen bizonyos- eabban, hogy aki megpróbálta megerőszakolni, az Brett Kavanaugh volt-e, Blasey Ford azt válaszolta „100%-kig biztos vagyok benne.”
Mitchell kérdései arra próbáltak rávilágítani, hogy rengeteg apró inkonzisztencia található Blasey Ford vallomásában, és abba az irányba kérdez, amely szerint a demokrata ellenzék eszközként használja őt egy Brett Kavanaugh elleni, politikai támadásban. Kihallgatás-szerű kérdéseihez az összes republikánus bizottsági tag kérdésideje rendelkezésére állt.
Richard Blumenthal demokrata szenátor különösen felháborítónak tartotta a meghallgatás során, hogy Trump elnök nem rendelt el FBI-különvizsgálatot Brett Kavanaugh ellen, nem idézte be a helyszínen lévő tanút, Mark Judge-ot sem. „Ez példátlan az ügynökség történetében és nem más, mint az ügy eltussolása.” – szögezte le.
Ford, aki ma Kaliforniában két egyetemen is klinikai pszichiátriát tanít, még júliusban, névtelen levélben jelezte saját demokrata képviselőjének aggodalmait Kavanaugh személyével és viselkedésével kapcsolatban, és beszámolt arról, hogy az 1980-as években hogyan támadta őt az akkor tizenéves Kavanaugh szexuálisan. A vádhoz azóta két további nő is csatlakozott, egyikük már az a Yale Egyetemen szerzett Kavanaugh-val hasonló tapasztalatokat.
Chuck Grassley republikánus szenátor, a különbizottság egyik elnöke arról is beszélt az ülés elején, hogy a további „megalapozatlan vádakat” is felhozó áldozatokat ezen az ülésen tanúként sem hallgatják meg, állítása szerint ezt a nők jogi képviselői eltiltották. A két másik áldozat azonban arról beszélt, a kormánypárt egyszerűen nem kívánja a Kavanaugh-val kapcsolatos, ügydöntővé váló tapasztalataikat meghallgatni, és a republikánusok megpróbálják a vádakat olyan módon elbagatellizálnu, hogy csak Christine Blasey Ford tapasztalataira fókuszálnak ,az ő vallomását próbálják meg szétszedni.
Az iowai szenátor nyílt politikai támadásnak nevezte azt a módot, ahogyan Christine Blasey Ford vádjait a bizottsága elé terjesztették, és egyenes módon összehasonlította Blasey Ford traumáját azzal, hogy Kavanaughnak és családjának „mekkora megrázkódtatást jelentett” az ügy.
Kavanaugh: Ott se voltam!
Brett Kavanaugh a meghallgatáson könnyek között, néha emelt, szenvedélyes hangon védekezett. Prezentálta 1982-es, állítólagos naptárát is, amely szerint nem is lett volna Bethesdában a kérdéses nyár nagy részében.
„Ez az ügy nemzeti szégyen!” mondta Kavanaugh hozzátvée hogy a vádak miatt talán „sohasem taníthat” többé harvardi állásában. Némi haraggal azt is kijelentette: nem fogják rávenni arra, hogy „kilépjen.”
Kavanaugh bíró, egyébként a vádakat határozottan tagadta. A CNN által előre megszerzett, nem részletes tanúvallomásában úgy fogalmazott:
„A szexuális erőszak rettenetes dolog. Morálisan helytelen. És illegális is. Ellenkezik vallásos meggyőződésemmel. És ellenkezik a Nemzet azon központi elvével is, mely szerint minden embert egyenlőnek teremtettek, és joga van a önbecsüléshez és tisztelethet, és hogy így is bánjanak vele. A szexuális erősuakról szóló vádakat komolyan kell venni. […] A méltányos eljárás az amerikai jogállam alapja.”
Ezek után Kavanaugh azonban azt állította, semmiféle fizikai, szexuális kapcsolata nem volt Christiney Blasey Forddal, és a vádakat csak úgy tudja megmagyarázni, hogy az áldozat „összekeverte őt valakivel.”
Brett Kavanaugh Donald Trump második jelöltje az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságába. Kiválasztására Anthony Kennedy bíró nyugdíjba vonulása után volt szükség. Megerősítése egy életre szól, és mivel Neil Gorsuch már az ultrakonzervatív, keresztény meggyőződésű bírókat hozta többségbe,
Kavanaugh megerősítése veszélybe sodorná az Obamacare egészségügyi reformot, és a Roe v. Wade döntvényt is, amely minden államban, minden amerikai nőnek biztosítja a jogot a törvényes magzatelhajtásra.
Megválasztásával a legfelsőbb bíróság még az elnöki tisztségnél is erősebb fegyverré válna a munkajogok ellen is, ugyanis legalább 20 évre biztosítaná a konzervatív többséget a testületben.
A meghallgatás jelenleg is tart, és élőben követhető itt:
