Az Európai Bizottság 2017 novemberében ellenőrizte a Miniszterelökségen belül működő Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály (KFF) 2015 és 2017 közötti működését. A KFF végzi idehaza az uniós pályázati eljárások irányítási ellenőrzését, amiről már korábban kiderült, nem igazán – azaz csak épphogy – működik. Az Európai Bizottság 4 osztályzattal értékeli a közbeszerzések felügyeletét végző szerveket (a 4-es a legrosszabb), a KFF ebből 3-at kapott.
Senkinek sem kell bemutatni a magyar közbeszerzések kiírásának homályos metódusát, pontosan tudjuk, hogy nem véletlenül nyernek meg bizonyos pályázatokat bizonyos cégek – csak hogy az egyik legnagyobb mutyit említsük, ilyenek voltak például a kifejezetten az Eliosra kiírt közbeszerzések. Most a G7 birtokába került egy nem nyilvános kormányzati jelentés,
mely szerint a legrosszabb esetben akár 500 milliárd forintot is elbukhat Magyarország a hazai közbeszerzési és uniós pénzosztási rendszer korábban feltárt hiányosságai miatt.
Hadházy Ákos szerint már most kb. 1300 milliárd forint kifizetetlen számlája van a kormánynak, az EU-nál stócokban állnak a bizonyítékok arról, hogy a magyar kormány hogyan lopja el az uniós pénzeket, ezért egy ideje nem is érkeznek meg a várt uniós források Magyarországra. Erre erősít most rá a G7 is, a portál szerint ugyanis komoly problémát okozhat, ha nem érkezik meg az az 500 milliárd forint uniós támogatás, mivel a költségvetésből jelenleg folyik az uniós programok előfinanszírozása – szinte teljes mértékben a mi adóforintjainkból. Ha mindez nem így történne, Orbán Viktor nem dicskedhetne Magyarország gazdasági növekedésével.
A „múltbeli ellenőrző látogatások során a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság* számos hiányosságot állapított meg a KFF által elvégzett közbeszerzési ellenőrzések tekintetében. Ezért a KFF által elvégzett, közbeszerzési eljárásokra vonatkozó irányítási ellenőrzéseket különösen kockázatosnak tekintette”
– olvasható a G7 éltal megszerzett kormányzati dokumentumban.
A bizottság egyedi közbeszerzési eljárásokat is ellenőrzött, melyek közül 25-ben súlyos, 6 esetben pedig rendszerszintű szabálytalanságokat észlelt, így 103,4 milliárd forint uniós forrás visszatartását javasolja, ami az ellenőrzött szerződések 10,6%-át jelenti. Az egyedi esetek mellett azonban rendszerszintű korrekciót is szükségesnek tart, aminek három módja lehetséges:
- az összes uniós támogatású szerződést egyenként átvizsgálják
- reprezentatív mintavétellel megbecsülik a szabálytalanságok hatását
- elfogadják a bizottság által megállapított 10 százalékos átalányt
Az első módszernek óriási az erőforrás- és időigénye, a második módszertanát pedig jóvá kell hagyatni az ellenőrző szervekkel, így a harmadik mutatkozik a legegyszerűbbnek, de ebben az esetben minden, a KFF ellenőrzésen már átesett eljárásra alkalmazni kellene a 10%-os forrás visszatartást. Az érintett szerződések becsült összege 4500 milliárd forint, azt viszont pontosan nem lehet tudni, ebből mennyi az unió által finanszírozott rész, amelynek a 10%-át visszatartanák.
Tehát 450 milliárdnál valamivel kisebb összeg van veszélyben, de ha az unió végigviszi az eljárást, ezt a pénzt tényleg elveszti az ország – csak hogy érezhető legyen a veszteség mértéke:
ez az összeg az országnak járó 7 éves költségvetési ciklusban járó 29,6 milliárd euró közel 5%-a.
A dokumentum arra figyelmeztet, hogy korábbi tapasztalatok és az Európai Bizottság gyakorlata alapján a teljes korrekció elkerülése nem tűnik reálisnak, tehát szinte biztos, hogy elveszítjük ezt az összeget.
A 3-as osztályzat miatt ráadásul joga van a bizottságnak a kifizetések megszakítására, illetve felfüggesztésére, ami az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program, Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program elszámolását is akadályozhatja, ami azt jelenti, idén 600 millió, 2019-ben további 650 millió euró lehívása hiúsulhat meg. Ha az összes operatív program erre a sorsra jutna, akkor idén 2,3 milliárd, jövőre további 4 milliárd eurótól esnének el.
A kormány nyilván az uniós jelentéstervezetben szereplő megállapítások megcáfolására, a korrekció kiszabásának elkerülésére, mérséklésére törekszik: ha a felek nagyjából kihasználják a rendelkezésükre álló időt a válaszadásra, akkor még a meghallgatásig is csak 2019 tavasz végére jutunk el. A G7 szerint Magyarország valószínűleg mind az egyedi, mind a rendszerszintű megállapításokkal kapcsolatban a megállapodásra törekedne, amire vannak precedensek az előző uniós költségvetési ciklusból:
az eredetileg javasolt korrekciót általában sikerült legalább a felére csökkenteni.
Van azonban még egy kis bökkenő: az Európai Bizottságnak még egy magyarországi ellenőrző szervvel gondja akadhat: a Pénzügyminisztériumon belül működő EUTAF ellenőrzése tavasszal volt, de még nem deült ki, milyen besorolást kapott.
Ha itt is rosszul teljesítünk, az ügy rendezéséig teljesen elfüggesztenék az uniós források kifizetését.
A legborzalmasabb az egészben, hogy ha mindez bekövetkezik, a kormány minden bizonnyal a „bevándorláspárti uniós vezetők” bosszújaként fogja eladni a népnek az uniós pénzek lenyúlását.
