Vasárnap délután került megrendezésre az a beszélgetéssel és performansszal is egybekötött tiltakozó akció, amelyet az Eleven Emlékmű csoport szervezett Nagy Imre volt miniszterelnök Kossuth téri szobrának sokak szerint ideologikus célzatú eltávolítása ellen.
A köztéri szobor eltávolításának terve nyár végén vetődött fel, és már akkor, az első tájékoztatások megjelenése után formálódott egy, a szobor elvitelét megakadályozni kívánó csoport, a „Nagy Imre marad”. A kollektíva tiltakozó akciót is szervezett a szobor maradásáért, táblák elhelyezésével demonstráltak a szobor maradásáért.
A vasárnapi akció előtt mintegy százfős közönség előtt Rainer M. János és Eörsi László történészek, valamint Ungváry Rudolf író részvételével beszélgetést tartottak, majd a politikai performansz során gyászzenére a szobor alatti kis tó vizére (amit az előadás kezdetén feketére festettek) bocsátottak egy „Harmadik Magyar Köztársaság – élt 29 évet”-feliratú fekete koporsót, miközben Orbán Viktor 1989-es, Nagy Imre és társai újratemetésén elhangzott beszédét játszották visszafelé.
A performansz után beszédek hangoztak el.
Donáth Anna az emlékezés közös tereinek kialakításának fontosságára, a viták és szekértáborokon túlnyúló diskurzus szükségességére hívta fel a figyelmet.
„Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a megbékélés jegyében kezdjük el közösen kialakítani az emlékezetpolitikánkat.”
– mondta.
Donáth után Hegedűs István, rendszerváltáskori politikus, az első parlamenti ciklusban volt fideszes képviselő mondott beszédet. Beszédében a rendszerváltás időszakának optimizmusát említette, elmondta, hogy úgy érezték akkor, hogy végre maga mögött hagyhatja az ország a korábbi „romlott politikai berendezkedést”.
Ehhez képest szerinte 1989 örökösei szembefordultak saját korábbi nézeteikkel, azokat legszívesebben elfeledtetnék. Szerinte Nagy Imréék mártíromságának történetét „az új hamisítók se fogják tudni kitörölni a történelemből, 1989 eszméi megújulva, előbb-utóbb győzni fognak”
Ungváry Rudolf szerint Nagy Imre „megváltotta magát az egykori kommunistaságától”. Beszédében hangsúlyozta, fel kell ismerni, hogy az „euroatlanti liberális demokrácia elleni szélsőjobboldali lázadás nem az eredeti nemzetiszocialista (…) formájában valósul meg, hanem a demokrácia álarcában.”
A demonstráció végeztével a szobornál elhelyezett szimbolikus koporsót otthagyták a szervezők.
