Az egyszerű válasz erre: azért, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.
Viszont ahhoz, hogy kiderüljön, miért is lenne ez fontos, érdemes megnézni, hogy mi is az Európai Ügyészség, és miért lenne tényleg jó, ha Magyarország csatlakozna hozzá.
Az Európai Ügyészség felállításának ötletét még tavaly ősszel hagyták jóvá az uniós igazságügyi miniszterek. Az elképzelés az volt, hogy üdvös lenne egy olyan intézmény létrehozása, amely képes határokon átnyúlva felgöngyölíteni az uniós támogatásokkal kapcsolatos korrupciós és csalási bűneseteket.
Csakhogy Magyarország már akkor jelezte, hogy nem tartják szükségesnek egy ilyen ügyészség létrejöttét, ugyanis vannak már olyan hatóságok, amelyek eljárhatnak az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben.
Mondhatnánk erre persze mi is, hogy hát itt van az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF, ami nagyon hasonló tevékenységet végez. Ám pont Magyarország esete bizonyítja, hogy az OLAF legfeljebb rögzíteni tudja az ilyen korrupciós ügyeket (ugye, Tiborcz István?), hatékonyan fellépni ellenük viszont már nem képes, vádat nem emelhet és büntetőeljárásokat sem indíthat ezekben az esetekben.
Az Európai Ügyészség viszont más módon működik majd: a főügyész ugyanis bizonyos feltételek mellet jogosult lesz nyomozások és büntetőeljárások lefolytatására is.
Talán nem csoda, hogy a magyar kormány egyáltalán nem kíván részt venni egy ilyen intézmény működésében.
Az Európai Ügyészséghez a tagállamok közül eddig 22 csatlakozott, Magyarországon kívül Lengyelország nem támogatja az ötletet, emellett Dánia és Írország, illetve a Brexit miatt billegő Egyesült Királyság van még a kimaradók listáján, ezen országok azonban egyébként sem vesznek részt a bel- és igazságügyi együttműködésnek ezen a területén.
Az ügyészi szervezet hivatalosan 2020-ra áll fel.
Ha egyébként most csatlakoznánk, akkor visszamenőleg nem indíthatna vizsgálatot az ügyészség a korábbi évek gyanús ügyeiben, nyomozni ugyanis csak a csatlakozás bejelentésének pillanatától kezdve elkövetett ügyekre lenne fennhatósága.
Ettől függetlenül persze nagy kérdés, hogy van-e egy lélektani határ, ahány aláírás összegyűjtése után a kormány valóban kényszerítő erejét érezné annak, hogy csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.
Az egymilliós szám, amit Hadházy kitűzött, célként ambiciózus.
Viszonyításként: a Momentum NOlimpia-kampányában 266.151 darab aláírást gyűjtött össze egy őrületesen jól szervezett népszavazási kezdeményezés során, kifejezetten profin felépített hálózattal. Ráadásul ők egy helyi ügyben (csak budapesti lakcímkártyával rendelkezők írhattak alá), tehát szűk területen, szűk határidővel (30 nap) standoltak.
Hadházy országos, sőt, a határon is túlnyúló kampányra készül, nincs ilyen szoros időkorlátja, országos ismertsége viszont van. Ráadásul mivel nem népszavazásról van szó, az ívet már 16 éves kortól alá lehet írni, és ugyanezen okból hivatalosan nem is ellenőrzi majd senki, hogy egy ember hányszor biggyeszti alá a nevét. Az viszont kérdés, hogy lesz-e megfelelő erőforrás végigvinni egy ilyen volumenű kampányt.
A kezdeményezés honlapján egyébként az áll:
„Praktikusan karácsonyra szeretnénk nagyon nagy számot elérni. Ha szükséges, télen is lehet gyűjteni, azonban a tavaszi EU választások után már semmiképpen nem gyűjtünk, addigra mindenképp eljön az igazság órája, vagy így, vagy úgy.”
A további tudnivalókat egyébként a kezdeményezés honlapján egy Kisokosban gyűjtötték össze.
Amit mindenképpen fontos kiemelni: az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról mindenkor az éppen regnáló magyar kormánynak kell döntenie,
a Parlamentnek pedig módosítania kell az Alaptörvényt (no, nem mintha ez olyan nehezen menne manapság…).
Hogy Hadházy kezdeményezése keltett némi zavart a kormányoldalon is, azt talán abból lehet megsaccolni, milyen erőteljesen indították be ellene a propagandagépezetet. Azt mi is megírtuk, hogy a politikus kertjében éppen tegnap kormánypárti tévéstáb jelent meg – ma pedig már a PestiSrácok állt elő a TV2 riportja alapján Kisgyermekes családot terrorizálhatott Hadházy Ákos című opuszával.
