Hónapok óta arról szólnak a hírek, hogy országos tanárhiány áll fenn a közoktatásban, a Klebelsbers Központ azonban ezt folyamatosan cáfolja. Míg az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint nőtt a tanárok szakmai és anyagi megbecsültsége, Horváth Péter, a  Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint általánosan jellemző, hogy a korábban magas presztízsű pedagógusi szakma nem örvend annak a tiszteletnek, mint régen.

Ráadásul azt is egyértelműen kijelentette, nincs mit szépíteni a dolgon, pedagógushiány márpedig van.

A Népszava most közérdekű adatigénylési kérelemmel fordult a Klebelsberg Központhoz, hogy kiderítse, a fenntartó milyen adatokkal rendelkezik a pedagógushiány nagyságáról. A lap azt a választ kapta, hogy

„(…) a Klebelsberg Központ (KK) egyetlen köznevelési intézményt sem tart fenn, az egyes tankerületi központok által fenntartott intézményekben dolgozó pedagógusok pedig nem tartoznak a KK foglalkoztatotti állományába, a KK nem rendelkezik a pedagógusok személyi anyagával, és a foglalkoztatottak vonatkozásában a létszámgazdálkodással összefüggő adatokat sem a KK végzi”

A lap azt is szerette volna megtudni, pontosan mekkora a hiány szaktanárokból, például mennyi fizika-, kémia-, idegen nyelvi vagy informatikatanár hiányzik, de a KK erről sem rendelkezik pontos statisztikai adatokkal.

A Népszava ezt úgy értékelte, hogy a Klebelsberg úgy tagadja a tanárhiányt, hogy gyakorlatilag nincsenek is pontos adatai annak mértékéről.

Az egészben az az érdekes, hogy az Index nemrég elméletileg hozzáfért a Klebelsberg Központ augusztus végi statisztikai összesítéseihez, amelyek különböző szempontok szerint mutatják, hol van hiány tanárból, a Klebelsberg azonban nem sokkal később helyreigazítást kért, melyben „vélhetően kifejezetten álhírterjesztésre közölt adatoknak” nevezte az Index cikkében megjelenteket.

Horváth Péter néhány napja azt mondta az Inforádiónak, hogy bár növekszik a pedagógusi pályát választók száma, a képzésben résztvevők 43-44 százaléka már a tanulmányi évek során lemorzsolódik vagy másik területet választ, a pályakezdők egyharmada pedig az első 4-5 évben távozik a szakmából.

Ezen felül humánerőforrás-kivonást jelent a nők korkedvezményes nyugdíjazása és az a lehetőség is, hogy a pedagógusok a nyugdíjazás előtti utolsó 5 évükben csökkentett óraszámban dolgozhatnak (habár egyfajta tüneti kezelésként igyekeznek visszafoglalkoztatni a nyugdíjazott tanárokat is).

Horváth úgy véli, a most következő öt évben még nem fog nagyon romlani a helyzet,

de ha a mostanihoz hasonló nagyságrendű diák végez pedagógusként, az azt követő öt évben már évi 30 ezer pedagógus pótlását kellene megoldani.

Ezzel szemben Hajnal Gabriella, a Klebelsberg elnöke szerint viszont nincs itt semmiféle pedagógushiány, augusztusban azt nyilatkozta a Magyar Hírlapnak, hogy nyáron nincs értelme az üres tanári álláshelyek számáról beszélni. „Teljesen természetes a fluktuáció, betöltetlen álláshelyek vannak, de nincs országos pedagógushiány” – mondta.

A nyár eltelt, szeptember végéhez közeledve pedig már igencsak érdemes lenne megnézni, hány tanárral (vagy inkább nélkül) indult el a tanév, a Klebelsberg Központ azonban továbbra is csak azt mondja, nincs tanárhiány. Hogy ezt milyen adatok lapján állítja, nem tudni.

Címlapkép: MTI Fotó, Komka Péter