Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vasárnap bejelentette, hogy a kormány a műanyag zacskók betiltását tervezi a műanyagtermékek korlátozásáról szóló európai uniós irányelvjavaslatban megfogalmazottaknak megfelelően. A tervek szerint 2021-re teljesen betiltanák a műanyag zacskókat, de addig is komoly szigorítások lépnének életbe a zacskók és az egyszer használatos műanyag eszközök terjesztésének visszaszorítása érdekében.

De mennyit ér ez az egyébként vitathatatlanul pozitív döntés az olyanok mellett, mint Paks 2 megépítése és a megújuló energiához való hozzáférés korlátozása?

Az Európai Parlament 2018. január 18-i ülésén elfogadott energetikai tervezet értelmében az EU-nak egyrészt 2050-ig el kell érnie a nettó nullás karbonkibocsátási szintet, 2030-ig pedig kötelezővé válik a legalább 35 százalékos megújuló energiaforrás biztosítása, valamint az ugyanilyen mértékű energiahatékonyság javítása is, amiből maximum 10 százalékot engednének. Másrészt pedig a kitűzött cél szerint 2030-ig az összes EU-ban használt műanyag 55 százalékát újra kell hasznosítani, a tagállamokban pedig az évente fejenként felhasznált zacskók számát 90-ről 40-re kell csökkenteni 2026-ig (Magyarországon évente 80 darab műanyag zacskót használunk el fejenként).

Az Európai Bizottság alelnöke, Frans Timmermans szerint az EU célja, hogy visszaszorítsa azokat az „egyszer használatos műanyag termékeket, amiket 5 másodperc alatt gyártanak le, aztán a felhasználó 5 percig használja, majd 500 évbe telik, mire lebomlik”.

Az ITM közleménye alapján Magyarország úgy tesz eleget ennek az irányelvnek, hogy megemelik a könnyű és a nagyon könnyű műanyag zacskók (jellemzően a boltokban található „letéphető zacskók” és „csíkos szatyrok”) ára, és növelik az egyszer használatos műanyag poharak, edények, evőeszközök, szívószálak termékdíját, aztán 2021-től teljesen betilthatják a műanyag zacskók használatát. A környezetre különösen veszélyes „oxidatív úton aprózódó műanyag zacskók” forgalmazását akár korábban is, 2019. január 1-jétől betilthatják.

Bár az egyszer használatos műanyagok betiltása okozhatja akár azt is, hogy a boltok egyszerűen drágább és többször használható műanyag termékeket kezdenek el forgalmazni (tehát az egyik típusú műanyagot egy másik típusú műanyag váltja fel), egy 1992 és 2017 között elvégzett nemzetközi kutatás szerint a műanyagforgalmazás korlátozása tényleg működik: a Norvégia, Németország, Észak-Franciaország és Írország körüli vizekben

30 százalékkal esett a műanyaghulladék mennyisége az után, hogy ezek az országok korlátozásokat vezettek be. 30 százaléknyi esés pedig rengeteget számíthat akkor, amikor évente 8-15 millió tonnányi műanyag kerül a világ tengereibe.

A kormány mostani lépése tehát ezen a téren üdvözlendő, még akkor is, ha a Greenpeace magyarországi szervezete és az LMP is már jó ideje szorgalmazza a műanyagtermelés törvényi korlátozását, nem beszélve arról, hogy az EU-s irányelv már több mint fél éve el lett fogadva. Ugyanakkor viszont kicsit visszás, hogy a környezetre rendkívül káros atomenergia visszaszorítása fel sem merül Magyarország vezetőségében, sem pedig a megújuló energiaforrások támogatása. Sajnos továbbra is úgy tűnik, a környezetvédelem csak akkor fontos a kormánynak, ha épp nem ütközik egyéb politikai és anyagi érdekeibe annak támogatása.