A 2019-es költségvtés júniusi elfogadása óta küzd a Magyar Tudományos Akadémia a függetlenségéért, máskülönben a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a kutatóintézetek költségvetésének csaknem feléről, körülbelül évi 25 milliárd forintról dönthet.
Nemrég arról értesítette az innovációs miniszter Lovász Lászlót, az MTA elnökét, hogy
„ (…) az MTA kutatóintézet-hálózatából egyes kutatócsoportok vagy teljes intézetek egyetemi fenntartásba kerülnének. Más kutatóintézetek egy másik kutatóhálózathoz kerülnének, illetve megszűnnének. Az MTA fenntartásában maradó intézetek „konszolidáción és profiltisztításon” mennének át. Mindez idén decemberig lezajlana Palkovics László elképzelései szerint.”
Az intézethálózat feldarabolását azonban az elnökség egyöntetűen elutasította, így az MTA mai közleménye szerint szeptember 12-én ismét tárgyalóasztalhoz ültek a felek, ahol részben sikerült megegyezni.
„A jelenleg aktív akadémiai kiválósági pályázati projektek (Lendület program, Prémium posztdoktori program, Fiatal kutatói pályázat, Kiválósági Együttműködési Program, támogatott kutatócsoportok) támogatása az Akadémián belül, akadémiai támogatással zavartalanul folytatódhat, az eredeti támogatói döntéseknek és futamidőknek megfelelően. Ehhez a szükséges költségvetési keretet az ITM biztosítja az Akadémia számára.”
– olvasható az MTA közleményében a megegyezés.
Illetve az MTA által támogatott egyetemi kutatócsoportok 2019-2024. közötti időszakára kiírt pályázati eljárás a tervezett támogatási keret figyelembevételével szintén lefolytatható.
Viszont a korábban „konszolidációnak és profiltisztításnak” nevezett eljárást úgy tűnik, nem ússza meg az Akadémia:
„Az ITM álláspontja, hogy az új rendszer bevezetését az alap- és alkalmazott kutatást végző intézmények átvilágítása és értékelése előzze meg.” – írják. Talán az valamivel szimpatikusabbá teszi az intézkedést, hogy mindenki a maga területén vizsgálódik majd – tehát az állami intézmények esetében az ITM, az MTA intézethálózata esetében pedig az MTA.
A minisztérium szerint az átvilágítás lefolytatása előtt nem történnek az intézményi struktúrát érintő döntések.
Az viszont már kérdéses, mi lesz akkor, ha mondjuk az átvilágítást követően az MTA nem ugyanazokban az intézetekben talál majd hibát vagy átalakítanivalót, amelyekben a kormány.
Ráadásul az átvilágítás módszertanát és ütemezését is a minisztérium határozza meg.
Átvilágítás ide vagy oda, végül lehet, hogy minden a kormány kénye-kedve szerint fog történni: Fazekas Károly, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának főigazgatójának levele kiszivárgott a Facebookon, melyben azt írja,
„Tegnap az elnökségi ülésen elhangzott az is, hogy az említett beszélgetésről távozóban Palkovics László arra a kérdésre válaszolva, hogy mely intézetet szüntetnék meg, azt mondta, hogy a Közgazdaságtudományi Intézet annyira rossz eredményességű intézet, hogy azt meg kell szüntetni. Ezt a közlést komolyan kell venni, ezért döntöttem úgy, hogy ezt az információt meg kell osztanom az intézethez tartozó minden munkatársammal”
És mi lesz a nagy átvilágítás után?
(Címlapkép: MTI Fotó, Mónus Márton)
