Alig egy hete írtuk meg, hogy civilek tiltakoztak a belvárosban található, és jó ideje üzemelő holokauszt-álmúzeum előtt.
Az ügy elég régóta húzódik: tavaly ősszel jelent meg Toronyi Zsuzsanna leleplező cikke, amiben a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár főigazgatója részletesen bemutatta, milyen hamis látnivalók ígéretével csalogatta be a Shoah Cellar a gyanútlan turistákat. Volt itt minden: a pesti gettó központja a 18. században, Theodor Herzl szülőháza, Adolf Eichmann főhadiszállása, Szenes Hanna vesztőhelye. Legalábbis a pincét üzemeltető Avner Friedman izraeli ex-ügyvéd fénymásolt fotói és néhol kézzel írt ismertetői ezt állították – ellentétben az ismert történelmi tényekkel.
És bár az elmúlt hónapokban bőven íródtak cikkek a holokauszt-álmúzeumról, ami ráadásul ahhoz képest, hogy lényegében hazugságokkal traktálta a betévedőket, elég borsos árat (8-10-12 eurót) kért tőlük, mégis zavartalanul működött tovább.
Ebből lett elege civilek egy csoportjának, akik először a hatóságokat (például a NAV-ot és a fogyasztóvédelmet is) igyekeztek rábírni arra, hogy cselekedjenek, ám azok lassúsága miatt saját kezükbe vették az ügyet, és tájékoztató szórólapokat osztogattak a múzeum előtt, hogy a turistákat lebeszéljék a betérésről.
Akciójukat a második napon részleges siker koronázta: a résztvevők elbeszélése szerint a Shoah Center működtetője, a kilencvenes években ügyvédi tevékenységétől eltiltott izraeli férfi rátámadt az egyik tiltakozóra, a helyszínre kiérkező rendőrség pedig igazoltatta, és miután kiderült, hogy nem rendelkezik érvényes tartózkodási engedéllyel, bevitte őt a kapitányságra.
Másnap azonban újra kinyitott a múzeum (az igazgató helyettese nyitotta ki), de nem sok időre: az önkormányzat illetékesei ugyanis kiszálltak, lepecsételték és visszavették az eredetileg raktározási célra bérbe adott pincehelyiséget, az izraeli ex-ügyvéd bérleti jogát visszavonták, pecsétet és lakatot tettek a helyiségre, és egy feliratot helyeztek el rajta, miszerint a pince „jogtalan felnyitása, lezárása hatósági eljárást von maga után”.
Tehát – csak a rend kedvéért – vegyük végig az eseményeket még egyszer. Kiderült tavaly ősszel, hogy egy álmúzeum veri át a turistákat. Idén augusztus végén, egy szerdai napon több civil saját kezdeményezésére akcióba kezd, hogy tájékoztassa a turistákat az átverésről. Szerdán kezdik el, csütörtök este az igazgatót elviszik a rendőrök, pénteken az önkormányzat lezáratja a pincét.
És akkor a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) a következő szöveget teszi ki a honlapjára szeptember 5-én:
„Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke és Yossi Amrani, Izrael állam budapesti nagykövete közösen kereste fel Erzsébetváros polgármesterét, Vattamány Zsoltot, hogy személyesen köszönjék meg a ‘Shoah Cellar’ bezáratását.”
A Mazsihisz egyébként idén augusztus 23-án adott ki egy közleményt, amelyben tudatta, hogy „megtette a szükséges és lehetséges jogi lépéseket annak érdekében, hogy az álmúzeum ne folytathassa működését”. A Shoah Cellar közvetlenül a Mazsihisz székházának bejárata mellett üzemelt.
Az tény, hogy a pincét az önkormányzat záratta be végül, hiszen – mint kiderült – ők is adták bérbe az érvényes tartózkodási engedéllyel nem rendelkező ex-ügyvédnek. Viszont az az események fényében talán némileg meglepő, hogy a Mazsihisz az első hivatalos köszönetében csak a fideszes polgármestert, Vattamány Zsoltot emeli ki, miközben az önkormányzat lényegében csaknem egy éve nem lépett az álmúzeum ügyében.
Azért írom, hogy első, mert ma megjelent egy második közlemény is, amely már így szól:
„A hamisító múzeum bezáratása olyan együttműködés mintája lehet, amelyre szükségünk lehet a jövőben is. Megerősítjük Heisler András facebook oldalán a bezárást követően, szeptember elsején megjelent sorait: ‘A civilek tiltakozási akciója katalizálta az eseményeket. Láthatóan szükségünk volt az erős társadalmi háttérre. Köszönet nekik!‘”.
A második köszönetnyilvánításban a következőképp foglalják össze az eseményeket:
„Az elnök kérésére a Zsidó Múzeum vezetője, Toronyi Zsuzsanna leplezte le a történelemhamisító álmúzeum hazug ‘kiállítását’, Tőle értesült a közvélemény a Shoah Cellar működéséről. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) megtette fel- és bejelentéseit, eljárt az izraeli nagykövetség felé, lobbyzott a hatalom irányába, majd a spontán civil kezdeményezés révén került az ügy ismét fókuszba – melyhez a MAZSIHISZ munkatársai az elnök kérésére magánszemélyekként csatlakozhattak – egészen addig, amíg a hatóságok energikusan felléptek és véget vetettek a szemérmetlen manipulációnak.”
Ehhez képest viszont az első szövegben szó sincs a végpontot jelentő civil kezdeményezésről:
„A botrányokkal kísért, történelemhamisítással terhelt, kegyeletsértő hely ellen a Mazsihisz mellett a zsidó közösség számtalan szervezete is felemelte a szavát. Mindezek hatására a VII. kerületi önkormányzat lépett és a múlthéten hatósági eszközökkel bezáratták a helyet.”
A történethez hozzá tartozik, hogy Heisler András, a Mazsihisz elnöke a Facebookon szeptember elsején már megköszönte a civileknek a megmozdulást, erre utal a honlapon található második közlemény, amelyben megerősítik, az elnök szavait.
A lényeg természetesen az, hogy az álmúzeum bezárt, és remélhetőleg ez így is marad. Ehhez viszont sokak közös munkájára volt szükség, akiknek mind, kivétel nélkül jár a köszönet azért, hogy megakadályozták, hogy egy ilyen intézmény működjön a Dohány utcai zsinagóga mögött.
