Nemrég indult útjára a Családok évének virágkocsija a debreceni virágkarneválon. A kocsi Novák Katalin család-és ifjúságügyekért felelős államtitkár elmondása szerint azt üzente, hogy a kormány számára a családok vannak az első helyen, a magyar jövő a magyar gyermekekben és a felelős gyermekvállalásban van. Ez volt az első alkalom, hogy a kormány önálló virágkocsival képviseltette magát a hagyományosan augusztus 20-án megtartott debreceni eseményen, Novák beszéde alapján az indokolta a kocsi jelenlétét, hogy Debrecen családbarát város, a fiatalok városa.
Novák Katalin, az Emberi Erõforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelõs államtitkára beszél a Papp László (Fidesz-KDNP) polgármesterrel tartott sajtótájékoztatón a Családok éve virágkocsi bemutatóján a 49. Debreceni Virágkarnevál elõtt 2018. augusztus 20-án.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
A virágokkal és a „Családok évében” már megtartott végtelen, pozitív hangvételű sajtótájékoztatóval azonban hiába próbálja a kormány a gyerekvállalást reklámozni, amíg a magyar családok valósága az, hogy a gyerekvállalás luxus. Ugyanis frissen közzétett adatok alapján
a gyermeket nevelő családok 42 százaléka élt 2017-ben a létminimum alatt, azaz a gyermekes családoknak közel a fele él a normális életvitelhez szükséges jövedelmi szint alatt. Ez összesen 750 ezer gyereket érint.
Az adatokat a Policy Agenda független kutatóműhely tette közzé (ami azóta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2015-ben beszüntette a létminimum értékének közzétételét, saját becsléseire hivatkozva minden évben közzéteszi azt). A műhely számításai szerint 2017-ben a lakosság 30 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a családi jövedelem nem érte el a létminimum szintjét, vagyis a gyermekes családok helyzete sokkal súlyosabbnak mondható, mint a társadalom egészéé.
A Policy Agenda szerint a létminimum szintje gyermekes családoknál havi 149 243 forinttól 298 485 forintig terjed a felnőttek és gyermekek számától függően (a legalacsonyabb összegből egy felnőtt és egy gyermek tud megélni, a legmagasabból két felnőtt és három gyermek).
A három vagy többgyermekes családok vannak a legrosszabb helyzetben, az ilyen háztartások 49 százalékának nem éri el a jövedelmi szintje a létminimumot.
Április 8-a előtt a kormány állandó családpolitikai szócsöve, Novák Katalin kifejtette, hogy a Fidesz intézkedéseinek (családi adókedvezmény, családi otthonteremtési program, gyed-extra, a munka és a család közötti egyensúly megteremtését segítő intézkedések, Nők 40 program) köszönhetően „olyan stabilitás és olyan erős családpolitika alakul ki, amelyre hosszú távon is számíthatnak, akik még családalapítás előtt állnak.” Akkor mégis hogyan lehetséges az, hogy a magyar gyermekes családoknak közel a fele él az alatt a szint alatt, ami a normális életvitelhez szükséges lenne?
A Policy Agenda adatai megint csak azt támasztják alá, hogy Novák Katalin tarthat bármennyi sajtótájékoztatót arról, mennyire jó helyzetben vannak a Fidesznek köszönhetően a magyar családok, és indíthatnak akármennyi virágkocsit és hajtogathatják, hogy 2018 a Családok éve – amíg a valóság nem zárkózik fel ezekhez a szólamokhoz, egyszerűen felelőtlenség arra biztatni a magyarokat, hogy vállaljanak minél több gyereket.
