Szeptemberben több tízezer diák léphet be a felsőoktatásba, de sokan lesznek, akiknek idő előtt kell majd otthagyniuk. Az Oktatási Hivatal Felsőoktatási jelentésének, és az OTP vonatkozó felmérésének összevetéséből az derül ki, hogy átlagosan akár a hallgatók harmada anyagi okok miatt nem tudja majd befejezni tanulmányait – írta meg a Pénzcentrum.
Az Oktatási Hivatal Felsőoktatási jelentése szerint a hallgatók felének állja tandíjukon felüli költségeit a családja, azonban, az OTP felmérése szerint a családok többsége nincs felkészülve ilyen mértékű anyagi terhekre.
Az egyetemi városokba költöző hallgatók kiadásait az albérletárak olyan mértékűre növelik, hogy a gyerekek támogatása komoly terhet jelent a családoknak: a nem kollégista diákok megélhetési költsége az Oktatási Hivatal jelentése szerint átlagosan havi 138 000 és 163 000 forint között van.
Ráadásul, annak ellenére, hogy idén a befektetői lakásvásárlások miatt 10-12 százalékkal több kiadó lakást hirdettek meg, az árak tovább növekednek. Az ingatlan.com elemzése szerint Budapesten egy kiadó szoba átlagára rezsi nélkül 50-60 000 forint, egy átlagos lakást pedig 150 000 forintért lehet kivenni. Vidéken sem sokkal olcsóbbak az albérletek, Debrecenben 10 százalékos árnövekedést tapasztaltak a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése óta, ott egy szobát 40 000 forintért lehet bérelni, egy lakást 95 000 forintért, míg Pécsen egy szoba 35 000, egy lakás pedig 100 000 forintba kerül átlagosan.
A költségtérítéses hallgatók esetében ehhez még hozzáadódik a tandíj is, ami a legtöbb szakon minimum 250-300 000 forint félévente. Emellett a tankönyvek és tanszerek beszerzése is újabb 50-80 000 forintnyi kiadást jelenthet, főként az orvosi, művészeti, műszaki vagy építész pályára készülők esetében.
De ha csak az Oktatási Hivatal adataival, vagyis (minimum) 138-163 000 forintnyi összeggel számolunk, a felsőoktatási tanulmányok akkor is bőven az átlagos családok fizetőképességén felüli terhet jelentenek – hiszen, ha a magyar fizetések medián értékét vesszük alapul, akkor a fenti összeget (felsőoktatásban tanuló gyerekenként) a szülők átlagosan 170 000 forintos fizetéséből kell, hogy levonjuk.
Magyarország társadalmi mobilitás mutatói valószínűleg még most is a legkisebb értéket szolgáltatják az egész Európai Unióban, olyan típusú össztársadalmi megrekedést jelezve, melyen az elmúlt évek iparosítással, illetve oktatással kapcsolatos politikai törekvései sem segítettek. Az Eurofound felmérés, ami Magyarországot az EU társadalmi mobilitás szempontjából az utolsó helyre sorolta, 2017-ben jelent meg, és főként 2002 és 2010 közti adatok, valamint kortárs tendenciák elemzésével készült. A társadalmak szerkezetének átrendeződése azonban olyan lassú, generációkon átívelő folyamat, hogy a kiadvány szerzői szerint legalább a Z generáció teljes munkába állásáig nem tekinthető elavultnak.
A kutatás alapján az EU minden térségében jellemző, hogy a szülők iskolázottsága határozza meg gyermekeik oktatását is – akinek tehát már a szülei is jártak valamilyen felsőoktatási intézménybe, általában kétszer akkora eséllyel fejezhetik be az egyetemet, mint azok, akiknek a családjában nincs diplomás.
Azonban ez a jelenség a magyar társadalom esetében kiugró értékeket mutatott: kétszeres helyett kilencszeres volt a különbség a diplomás és nem diplomás szülők gyerekeinek helyzete között.
Egyelőre azonban hiába mutatják a statisztikák, és persze a családok folyamatosan növekvő kiadásai az igényt a társadalmi mobilitás támogatására, többek közt például a felsőoktatás terheinek csökkentésével.
Ezt bizonyítja a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) júniusi felmérése is, ami szerint egy magyar szegénységben élő családnak még mindig hét generációt kell várnia arra, hogy tagjai legalább az átlagos jövedelmi szintet el tudják érni (miközben az európai átlag négy és fél generációnál van). A helyzetet, illetve a fenti tendenciák megváltozásának esélyeit tovább nehezíti, hogy az OTP felmérése szerint a magyar családok megtakarítási céljai között a mindennapi kiadások előteremtése mellett egyelőre kifejezetten kis mértékben szerepel a gyerekek továbbtanulásának anyagi biztosítása.
(Nyitókép: MTI / Szigetváry Zsolt)
