A rendőrség csak 2018 első fél évében 8,5 milliárd forint túlórapénzt fizetett ki, ami kb. 200 millióval több, mint a többi fegyveres szerv (katasztrófavédelem, honvédség, büntetés-végrehajtás, TEK, nemzetvédelem) túlórapénze együttvéve.  Ez is közrejátszik a kormány által kilátásba helyezett túlórapénzek januári elvételében – de mégis hogy duzzadhatott ekkorára ez az összeg?

Egy rendőrtiszt szerint egyre több a feladat, amelynek a végrehajtása szervezetileg nincs pontosan szabályozva, így rengeteg túlórát igényelnek. A 168 Óra riportjából kiderült, az idei választási időszak erőteljesen felnyomta a túlórakeretet, mivel minden pártrendezvényre, ellenzéki csoportok bemutatkozására, demonstrációra, szórólapozásra, aláírásgyűjtésre nagy rendőri erőket vezényeltek ki, ami gyakran azt az abszurd helyzetet eredményezte, hogy több rendőr biztosította a rendezvényeket, mint ahányan részt vettek rajtuk.

A határvédelem is nyeli a pénzt, erre a feladatra ráadásul nem csak a budapesti készenléti rendőröket, hanem más megyékből is küldenek ki járőröket, bűnügyi munkatársakat, akiknek emiatt felhalmozódik a határidős papírmunkájuk. Emellett ott van még a sportrendezvények biztosítása, amihez hozzá tartozik a focicsapatok vendégszurkolóinak kísérete is, illetve a kilakoltatásokon is igényt tartanak a rendőrökre (a múlt heti 11. kerületi kilakoltatásra például indokolatlanul sok rendőrt vezényeltek ki maroknyi tiltakozóval szemben).

Az olyan prioritások, mint balesetek vagy bűncselekmények helyszíneinek biztosítása pedig a sor végére kerültek. Ennek megfelelően viszont a lelkesedés is lankad, amin még tovább ront majd a túlórák kifizetésének eltörlése.

Az Országos Rendőr-főkapitányság adatai szerint két éve még átlagosan 270-en adtak be pályázatot a toborzások hatására, ez a szám idén 41-re csökkent. Egy járőr nettó 120-150 ezer forintot keres, ezt a bért növeli csaknem duplájára a túlórapénz, ami nélkül sok fiatalnak nem éri majd meg napokat a határon szolgálni (a korábbi a 12 óra szolgálat és 72 óra pihenő helyett bevezették a 12 óra szolgálat, 24 óra pihenő, majd újra 12 óra szolgálat és 48 óra pihenőt, ezért a távolabbi megyékből érkezők nem tudnak hazamenni), ráadásul még a januárban életbe lépő életpályamodell utolsó eleme is inkább a parancsnoki állománynak kedvez, mint a túlórapénztől eleső járőröknek.

A Belügyminisztérium jelenleg is próbál megoldást találni a problémára, a 168 Óra értesülései szerint van olyan terv, mely szerint

a határrendészeti feladatokra fegyverengedélyes biztonsági őröket képeznének át, ami több szempontból is problémás – például azért, mert a biztonsági őröknek nincs jogkörük, ráadásul a fegyveres őrök a rendőri bér dupláját is megkeresik a piaci szférában, így nem valószínű, hogy bárki is jelentkezne.

A közrendvédelmis rendőri vezetők szerint viszont az jelentené a megoldást, ha a Készenléti Rendőrség állományát fejlesztenék, mert ők szabadon vezényelhetők ilyen jellegű feladatokra.

A túlórapénz megvonása legdrasztikusabban a rendőröket érinti ugyan, de a tűzoltókról sem feledkezhetünk meg, náluk is átlagosan 15%-os jövedelemcsökkenést jelentene. A túlórákat szabadnapokban adná vissza a kormány, ami a tűzoltók szerint a jelenleg is fennálló súlyos látszámhiány miatt a lakosság biztonságának, a tűz- és kárelhárítás hatékonyságának rovására menne. A rendőröknél is hasonló a helyzet: a Független Rendőr Szakszervezet szerint a rendőrség működőképességét veszélyeztetné, ha nem maradna szolgálatban elég rendőr, amikor mindenki pihenőnapra menne a túlórái után.

Holnapra egyébként civilek még tüntetést is szerveznek, hogy kifejezzék szolidaritásukat az egyenruhásokkal.

„Gondoljunk itt a hosszú munkaidőre, a kényelmetlen, rossz minőségú egyenruhára, az elrozsdásodó gépjárműparkra, nyugdíjakra, túlórákra, a jogszabályok miatti bürokratikus terhekre. Tudjuk és elismerjük, hogy Ők minden nehezítő, hátráltató körülmény ellenére keményen és óriási hivatástudattal végzik munkájukat. Álljunk ki értük!”

– olvasható a holnapi Kodály köröndre szervezett tüntetés Facebook-eseményében.

(Címlapkép: Mérce)