Naponta átlagosan 15 kilakoltatásra került sor április eleje és június vége közt, derül ki az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának Oláh Lajos országgyűlési képviselő kérdésére adott írásbeli válaszából.

A DK-s politikus arra volt kíváncsi, hogy hány lakásból történt kilakoltatás az elmúlt hónapokban, és ez hány kiskorút érintett. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára az utóbbbi kérdésben nem tudott tájékoztatást adni, azonban a Bírósági Végrehajtási Kar adatainak összegzése alapján közölte,

2018. második negyedévében összesen 1355 esetben került sor kilakoltatásra.

A kilakoltatások legnagyobb részére (810-re) hitellel terhelt lakások elárverezése után került sor. Az elmúlt napokban a magyar sajtót bejáró kilakoltatások (némelyikről mi is hírt adtunk itt és itt) arról tanúskodnak, hogy a devizahitel-tartozásuk miatt földönfutóvá váló családok kilakoltatási hulláma valószínűleg nem csillapodott az elmúlt hónapokban sem.

310 esetben került sor lakásügyben hozott határozat végrehajtására: ezek az esetek magán- illetve önkormányzati bérlőkre vonatkozhatnak. A hitelesek mentésére létrehozott Nemzeti Eszközkezelő 130 esetben kért végrehajtást, 81 esetben pedig „önkényesen elfoglalt lakás” kiürítésére került sor, itt jellemzően üres önkormányzati vagy magánbérletek foglalói elleni eljárásokról van szó.

A megdöbbentően magas számokkal terhelt dokumentumban Völner Pál arra hivatkozik, hogy ebben az időszakban besűrűsödhetettek a végrehajtások, hiszen 2017. november 15. és 2018. április vége között az országgyűlési választások alkalmából meghosszabbított kilakoltatási moratórium miatt nem került sor kilakoltatásokra.

Összehasonlításképpen: tavaly egész évben 3636 kilakoltatást foganatosítottak a bírósági végrehajtók, Völner szerint ugyanakkor 2018. első félévében kevesebb kilakoltatás történt, mint 2017. első félévében.

A gazdasági válság miatt eleve sok deviza- és forinthiteles került bajba, 2009-től pedig az euró és főképp a svájci frank árfolyama szállt el, ami miatt drámaian megnőtt a fizetésképtelen háztartások száma.

A 2012 végéig igénybe vehető végtörlesztés eszközével a tartalékkal rendelkező, magasabb jövedelmű lakáshiteles háztartásokat az Orbán-kormány megsegítette, a szegényebb hitelesek azonban általában a csapdában maradtak.

A megoldásként meghirdetett árfolyamgát csak elodázta a problémát, az Eszközkezelő pedig, amelyet arra hoztak létre, hogy a fizetésképtelen családok az állam tulajdonába kerülő lakásokat tovább tudják bérelni, sok család kilakoltatását megelőzte, de csak a hitelesek egy kis részének jelentett segítséget. Noha a devizahitelek – vagy a forintosítás után a forinthitelek  – a mai napig számos családnak jelentik tehát a kilakoltatás rémét, a kormányzati megszólalásokból világos, hogy a kormány a kérdést lezártnak tekinti.