A kormány az úgynevezett Munkavédelmi akcióterv keretein belül segíti az 55 év felettiek munkavállalását, korábbi hírek szerint viszont januártól megszüntette volna az idősödő dolgozók után járó szociális hozzájárulási adót (röviden szochó). A munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó 2016-ban még 27% volt, 2017-ben már 22%, 2018-ra pedig 19,5 százalékra csökkent, ami éves szinten 117 ezer forint kedvezményt jelent az 55 év felettieket foglalkoztató munkáltatóknak.
Varga Mihály pénzügyminiszter korábban azt mondta, nem szükséges a kedvezmény fenntartani, mert a nyugdíjasok foglalkoztatása jövőre még ennél is kedvezőbb lesz, utánuk ugyanis nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni. A nyugdíjkorhatár azonban születési dátumtól függően 58-65 év, tehát mindenképp eltelik még néhány vagy akár sok munkával töltött év is az 55 éves kor és a nyugdíjazás között.
Az állam a szociális hozzájárulás kedvezménnyel próbálja ösztönözni a munkáltatókat, hogy foglalkoztassanak 55 év feletti munkavállalókat is, az idősödő munkavállaók munkaerőpiaci helyzete ugyanis korántsem egyszerű: a statisztikák szerint az 55-64 éves korosztály alig több, mint fele dolgozik, életkoruk miatt a sokadik állásinterjún sem járnak sikerrel, még ha felsőfokú végzettséggel és nyelvtudással rendelkeznek is. A Munkahelyvédelmi akcióterv 2013-as indulása óta 500 milliárd forintot spórolt meg a munkáltatóknak, ennek legnagyobb része – 200 milliárd forint – az 55 évesnél idősebbek foglalkoztatása után járó kedvezmény volt.
A keddi Kormányinfón azonban kiderült, mégsincs szó eltörlésről, sőt, további csökkentés várható, ami jó hír, az intézkedés várható időpontja viszont változott, aminek nem igazán örülnek a munkáltatók.
Az mfor.hu munkatársa hívta fel Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter figyelmét a munkaadók és munkaválllók számára egyaránt kulcsfontosságú adócsökkentés időpontja körüli bizonytalanságra.
Míg a kormány a legfontosabb 2019-es adóintézkedések között említi a szociális hozzájárulási adó további 2 százalékpontos csökkentését (így már 17,5% lesz), a parlament által nyár elején elfogadott költségvetési és adócsomagban nem írnak az intézkedés hatályba lépéséről. A törvény indoklásában csak egyszer merül fel, hogy a jövő év második felében, júliustól kerülhet erre sor.
Gulyás Gergely elismerte, hogy valóban nem januárra várható az adócsökkentés, ez azonban akadályozhatja a 2019 januári minimálbér-emelést, azt ugyanis a szociális hozzájárulási adó csökkentésén megspórolt összegből fedeznék a munkáltatók.
A munkáltatói szervezetek abban bíznak, hogy sikerül meggyőzni a kormányt a januári adócsökkentéssel kapcsolatban, ennek érdekében tárgyalásokat is kezdeményeztek, ezek azonban őszre tolódtak a nyári szünet miatt. A Pénzügyminisztérium valószínűleg kitart amellett, hogy muszáj megvárni a 2018-as teljes évi bérfolyamatokat bemutató adatokat ahhoz, hogy csökkenteni lehessen a szociális hozzájárulás adót, így azt júliusra kell tolni.
A szochó-hozzájárulás két százalékpontos csökkentése egyébként minimum 100 milliárd forint bevétel kiesést jelentene éves szinten a büdzsében, viszont a foglalkoztatás fehéredése és a minimálbér emelése ennek jelentős részét kompenzálja, tehát közel sem lesz olyan nagy a veszteség.
