A tegnapi nap folyamán több KDNP-s politikus is felszólalt a társadalmi nemek szakok tervezett hatósági megszüntetése kapcsán. Semjén Zsolt az ATV-nek, Hollik István pedig a HírTV-nek nyilatkozott, mondanivalójukat pedig ugyanarra a két érvre építették fel, melyek – nem meglepő módon – nem ápolnak túl szoros viszonyt a valóság nevű dologgal.
A miniszterelnök-helyettes szerint „senki nem akar genderológust foglalkoztatni, következésképpen képezni sem kell”. Később Hollik István frakcióból kimaradt frakciószóvivő is hasonló vonalon indult el:
„Nem kell szakértőnek vagy hozzáértőnek lenni ahhoz, hogy belássuk, hogy genderológusok iránti munkaerő-piaci kereslet igen csak csekély” – mondta.
A valóság viszont hangosan nem ért egyet a két KDNP-s politikussal. Az ELTE keretén belül működő társadalmi nemek tanulmányozása mesterszak még friss alapítású, így még egyetlen évfolyam sem diplomázott le, tőle tehát nehezen lenne elvárható, hogy statisztikákkal igazolja, hogyan is helyezkedtek el a munkaerő-piacon egykori hallgatói.
A Közép-európai Egyetem (CEU) viszont már hosszabb ideje működtet ilyen irányú mesterképzést, így az intézmény vezetése már sokkal több tapasztalattal rendelkezik ebben a kérdésben. Fodor Éva, a CEU rektorhelyettese tegnap tett közzé egy közel 400 öregdiák megkérdezésén alapuló összesítést, amelyből kiderül: nem is olyan csekély az a munkaerő-piaci kereslet.
Jól látszik, hogy az elsődleges karrierirány az kutatás, oktatás világába vezet, ahogy sok más mesteri és doktori képzés is, emellett azonban a magánszféra és a nemzetközi szervezetek is foglalkoznak a társadalmi nemek szakon végzett embereket.
Alapból nem túl hiteles a munkaerő-piaci igénnyel vagdalkozni, hiszen ahogy arra Stumpf András figyelmeztetett Facebook-oldalán, ilyen érvekkel a teológiaoktatás is bármikor betiltható lenne egy erre szándékot mutató kormány részéről. Stumpf persze nem a teológia szakok betiltása mellett érvelt, csupán ezzel a gondolatkísérlettel próbálta bizonyítani, a kormánypárti érvek téves voltát.
Hollik szerint a társadalmi nemek tudománya nem összeegyeztethető a kereszténydemokrata értékekkel
Ezt szintén a HírTV-nek nyilatkozta a politikus. Ami azért is hamis, mert a kormány nemrégiben hazánkba invitált egy amerikai katolikus felsőoktatási intézményt, az indianai Notre Dame Egyetemet, amely szintén rendelkezik ilyen képzéssel. Magyarán: az emberi nem társadalmi vizsgálata nem automatikusan összeegyeztethetetlen a keresztény értékrenddel, a keresztény értékrenden alapuló oktatással.
Semjén nem csupán ezzel a tényszerűen cáfolható bombaérvvel rukkolt elő, volt még más is a tarsolyában: vannak dolgok, amik egész egyszerűen biológiailag determináltak, ilyen a nem kérdése is, az hogy valaki nő vagy férfi, egy biológiai tény –jelentette ki. Véleménye szerint a társadalmi nem éppoly képtelenség, mint ha valaki „társadalmi korról” beszélne. Azaz mintha egy középkorú valaki
„szabad akaratából eldönti, hogy most ő 5 éves, és óvodába akar menni, vagy hogy 90 éves, és a nyugdíjbiztosítótól nyugdíjat szeretne.”
Ez a csúsztatás valószínűleg a leggyakoribb kormánypárti félrevezetés a társadalmi nemek szakiránnyal kapcsolatban: hogy tagadja a nemek biológiai befolyásoltságát és megszüntetné azokat, mindenkiből nemváltó vagy nemnélküli embereket faragna. Ennek a félrevezetésnek sulykolására szolgál bravúros érv a korról.
Csakhogy ugyanezzel a párhuzammal egyből cáfolni is lehet a miniszterelnök-helyettest. Persze, a korunkat a biológia határozza meg, ahogyan nemi szerveink is genetikai, biológiai folyamatok eredményei – senki nem is állít mást, bármennyire meglepő ez Semjénnek, a társadalmi nemek kutatói sem. Persze, attól még, hogy a korunkat a biológia határozza meg, nem eleve elrendelt dolog, hogy az időskort sokan lenézik, az időseket nyuggerezik. Ahogyan az sem eleve elrendelt, hogy hány éves korunkba kell nyugdíjba vonulnunk, vagyis mi az az életkor, ami után a társadalom már úgy gondolja, elfáradtunk a munkába, jobb, ha pihenünk.
Ezek mind a biológiai korunkhoz rendelt társadalmi jelentések, hierarchiák, intézmények. A társadalmi nemek kutatói pont ezeket a nemünkhöz rendelt társadalmi jelentéseket, hierarchiákat, intézményeket kutatják, próbálják megérteni, hogy miért alakultak ki, és milyen célt szolgálnak.
Amikor tehát valaki legközelebb azzal az érvvel áll elő, hogy jaj, ezek megváltoztatnák az emberek nemét, akkor jusson eszünkbe, hogy az állítás távolabb sem lehetne a valóságtól.
Azzal, hogy a társadalmi nemek kutatói felteszik például azt a kérdést, ma miért a férfit tartják a család fejének, miközben hosszú évezredekig az anyajog uralkodott a korai társadalmakban, akkor ezzel nem a biológiai nemünk ellen intéznek támadást, csak azt próbálják megérteni, hogy a biológiai nem változatlansága ellenére, miért változott meg a férfiak és nők közötti hierarchia, mit szolgál ez, és milyen hatásai vannak az életünkre.
(címlapkép: MTI, Veres Nándor)
