Az atv.hu információi szerint a kormány nyitott lenne egy kompromisszumos megoldásra a Magyar Tudományos Akadémiával az Innovációs és Technológiai Minisztérium alá átcsoportosított 28 milliárd forintnyi kutatási és fejlesztési költségvetésének ügyében. A javaslat látszólag egybevág az MTA korábbi felvetésével, de valójában a tudományos intézet autonómiájának további korlátozását szolgálhatja.

A javaslat lényege, hogy az MTA visszakaphatná a Palkovics minisztériuma alá vont forrásai feletti rendelkezést egy Max Planck-féle modell bevezetéséért cserébe. Ez a kormány értelmezésében annyit jelentene, hogy

az Akadémiának új „menedzsmentje” lenne, amiben a tagok összetétele paritásos alapon – tehát egyenlő arányban – oszlana meg akadémikusok és kormánydelegáltak között.

Ez a testület döntene a jövőben lényegében mindenről az Akadémia működését illetően: az MTA elnökéről, a kutatásfinanszírozásról és arról, milyen kutatások és intézmények kaphatnak egyáltalán támogatást.

Elvileg ez a megoldás egybevág az MTA korábbi javaslataival, ugyanis maga az Akadémia vetette fel a Max Planck Társaság működési modelljét, mint lehetséges kompromisszumot közte és a kormány között.

Csakhogy a független non-profit német kutatóhálózatot irányító szenátus 60 tagja közül csak 5 képviseli a német kormányt. Tehát a kormánydelegáltak és kutatók korántsem egyenlő arányban oszlanak meg a testületen belül, ellentétben azzal a „menedzsmenttel”, amit a magyar kormány az MTA élén képzel el.

A kormány szerint azért van erre szükség, mert most, „aki a pénzt adja, az állam/ a kormány nem jelenik meg az Akadémia vezetésében, míg a német Max Planck intézetek irányításában igen, és ez lényeges különbség”.

Az atv.hu kormányzati forrásai szerint azért is célja a kormánynak az Akadémia működésébe való közvetlenebb beleszólás, mert nem tartják szerencsésnek, hogy az utóbbi időben

„az Akadémia folyamatosan tolódik bele egy olyan helyzetbe, amit előtte soha nem csinált. Korábbi ciklusokban, ha megkérdezték az Akadémiát, akkor elmondta szakmai alapon a véleményét, például a vörösiszap-katasztrófáról, vagy a gazdasági válságról, akkor éppen Gyurcsány volt a miniszterelnök. De nem politizált”.

Erre példaként az MTA migrációval kapcsolatos állásfoglalását hozza fel az atv.hu forrása, aminek az volt a konklúziója, hogy a népesedéspolitikát a bevándorlással lehetne megoldani – tehát úgy tűnik, a kormány azt értékeli politizálásnak, amikor egy tudományos állásfoglalás nem egyezik saját nézeteivel.

Összegezve a kormány javaslatát: a Tudományos Akadémiát vezesse innentől kezdve egy olyan testület, aminek a felét a kormány delegálná, ezáltal pedig vissza lehetne vezetni az MTA-t a „bölcs semlegességhez” az „aktuálpolitizálástól”. A függetlenségének feladásáért cserébe pedig az intézmény visszakaphatná azt a 28 milliárd forintot, ami Palkovics minisztériumának fennhatósága alá került.