Míg Szlovéniában, Romániában és Horvátországban is sikerült pozitív irányba előremozdítani a devizahitel-adósok ügyét, Magyarországon az MSZP rendkívüli parlamenti ülést kezdeményez, amit a Fidesz nem fogadott kitörő lelkesedéssel.
A zágrábi kereskedelmi bíróság múlt heti döntése szerint a horvát devizahitel-adósokkal a szerződés megkötésekor érvényes árfolyamon kell elszámolniuk a bankoknak, így az árfolyam-különbözetet visszakapják a hitelfelvevők.
A pénzintézetek pedig elmarasztalhatóak amiatt, hogy nem adtak megfelelő tájékoztatást a kölcsönt felvevőknek, így tisztességtelenül szedtek be pénzt tőlük.
Az MSZP a horvát ítéletre hivatkozva kezdeményez rendkívüli parlamaneti ülést a devizahitelesek ügyében. A párt elnökhelyettese, Szakács László csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte,
azt kérik a Fidesztől, hogy legyen új banki elszámoltatás, számoljanak újra minden devizahiteles szerződést, és szintén a felvételkori árfolyamon forintosítsák azokat.
Ezidőre viszont kilakoltatási és végrehajtási moratóriumot kellene elrendelnie a kormánynak ezekben az ügyekben, ugyanis jelenleg 8-900 ezer embert érint a devizaválság (ebben nincsenek benne azok, akiknek már a behajtó cégeknél él tovább az adósságuk), és körülbelül 47 ezer lakás veszett oda eddig az adósságok miatt. Egy friss adat szerint mintegy 285 ezer nyugdíjas ellen folyik végrehajtási eljárás adósságuk miatt, Szakács László szerint ugyanis az az általános tapasztalat, hogy az időskorúak nagyrészt kezesekként viselik gyermekeik családjának bebukott hitelét.
Szakács szerint a hazánkban jelenlévő bankok anyaországaikban valószínűleg nem tudtak volna olyan hitelszerződéseket kötni, mint Magyarországon, ezért követelhetik tőlük, hogy itt is ugyanolyan tisztességes feltételekkel kössenek szerződéseket, így nagyjából szerint 2000-2200 milliárd forint járhat vissza a magyar devizahitel-adósoknak.
Korábban írtunk arról, hogy az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka szerint az olyan esetekben, amelyekben a feltételt a szerződésben nem világosan és érthetően fogalmazták meg, a nemzeti bíróság megvizsgálhatja, hogy az olyan tisztességtelen feltételnek minősül-e, amely nem kötelezi a hitelt felvevőt.
A főtanácsnok szerint hiába érvényes a hitel feltétele a magyar jogszabályok szerint, ha nem volt egyértelműen megfogalmazva, akkor tisztességtelen – ez azonban nem köti a magyar bíróságot, ezért míg Zágrábban bíróság mondta ki a jogerős ítéletet, nálunk törvényt kellene erről alkotni.
Az MSZP rendkívüli ülésszakot kezdeményező indítványára a Fidesz elég kiszámítható választ adott: az MSZP kormányzása idején eltörölte az első Orbán-kormány otthonteremtési programját és kockázatos devizahitelekbe kényszerítette azokat, akik otthont szerettek volna családjuknak, ezért elutasítják az indítványt. Szakács László a kormánypárt kijelentésére a Népszava kérdésére elmondta, hogy ha a Fidesz támogatná a parlament rendkívüli ülésének összehívására vonatkozó indítványukat, akkor bocsánatot kérnének a korábbi meggondolatlan intézkedésükért.
Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy a 2000-2005 között futó otthonteremtési program is inkább a jómódúaknak kedvezett (jelenleg is), és visszaélésekre is lehetőséget adott a második, harmadik otthon felhúzására, illetve vállalkozók is tömegesen építettek eladásra lakásokat.