Nemrég jelentette be a kormány, hogy 2019-re a SZÉP-kártya kivételével szinte teljesen felszámolja a béren kívüli juttatások rendszerét, így megszűnne a jelentős adóteherrel járó iskolakezdési támogatás, a bérlettámogatás, az önkéntes pénztárakba (tehát például az egészség-, az önsegélyező- és a nyugdíjpénztárakba) való belépés támogatása, eltűnnének az Erzsébet- és ajándékutalványok is, de olyan, adómentesen nyújtható juttatások is megszűnnének, mint például a bölcsődei, óvodai költségekre igényelhető támogatás, a diákhitel törlesztése, a lakáscélú hitel törlesztése vagy a lakbér támogatás.
A szakszervezetek kifogásolták, hogy az átalakítási javaslat úgy került a parlament elé, hogy arról érdemi párbeszéd nem történt a szakszervezetek, a munkaadói szakszervezetek és a kormány között. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a kezdetektől próbál egyezségre jutni a kormánnyal a törvénymódosításról – nem sok sikerrel.
A MASZSZ elnöke, Kordás László mai sajtótájékoztatóján közölte, miután a kormány nem fogadta el javaslatcsomagukat, a törvényalkotási bizottság ülésén pedig nem kapott szót, szeretnék meggyőzni a pénteki végszavazás előtt a döntéshozókat, hogy „ne vegyenek részt a nettó jövedelmek csökkentésében”.
A MASZSZ-nak az a terve, hogy kikéri a szavazási jegyzőkönyvet, „így, amikor eljön az igazság pillanata”, és februárban azt látják a dolgozók, hogy elvonták tőlük az iskolakezdési támogatást, az albérleti hozzájárulást, akkor tudják, hogy ki az a képviselő, aki ezt „megszavazta, és elvette tőlük”.
A szakszervezeti vezető szerint a törvényjavaslat megemeli a munkáltatói hozzájárulások adóterheit, így az önkéntes pénztárakba való befizetés hozzájárulása, az iskolakezdési támogatás, az albérleti hozzájárulás, az üzemi étkezés, a lakásmegtakarítások azonosan adóznak a bérrel.
Ez nagy problémát jelent, mert a munkáltatók nem költenek többet bérre és béren kívüli juttatásokra, és azzal, hogy a juttatások adóterhe nő, a dolgozók nettó jövedelme csökkenni fog – mondta az elnök.
Számításaik szerint a változások több mint 20 ezer cég közel kétmillió dolgozóját érintik: éves szinten 90 ezer forintot „vesz el az állam az emberektől”.
Kordás László szerint az érdekegyeztető tanácsban azt javasolták, hogy a kormány három pontban változtasson álláspontján:
- maradjon meg az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári munkáltatói befizetések kedvezménye
- maradjon meg a határon belüli mobilitást segítő kedvezmény
- maradjon meg a diákhitel és az iskolakezdési támogatás kedvezménye
„Varga Mihály pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy mérlegelik a javaslatok tartalmát, de e pillanatban nem látunk olyan módosító javaslatot, ami azt tükrözné, hogy az elvárásainkból, javaslatainkból bármit is befogadott volna a kormány” – mondta a szövetség elnöke.
Az elnök szerint a munkáltatók első lépésben várhatóan még nem változtatnak a kafetéria rendszerén, de a második lépés már lehet az, hogy ezt az összeget pénzben adják a dolgozóknak, hiszen ugyanannyit adózik, mint a bér, és így a kafetéria lassan megszűnik.
Kitért arra is, hogy ha a béren kívüli juttatások átvándorolnak munkabérbe, akkor országos szinten statisztikailag kimutatható lesz majd, hogy a bérszínvonal emelkedik, „úgy, hogy a munkavállalók helyzete valójában romlik”.
Szerinte ráadásul irányított fogyasztásra kényszerítik a dolgozókat: a kafetéria 70-80 százaléka valószínűleg a SZÉP-kártyára vándorol (ez maradna az egyetlen kedvező adózású kafetéria elem), és azoknak a szálláshelyeknek, vendéglátóhelyeknek a bevétele nő, ahol el lehet költeni a juttatást.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség vezetője hangsúlyozta, hogy ha januárban hatályba lép az új törvény, akkor az őszi bértárgyalásokra külön stratégiával készülnek azzal a céllal, hogy a munkavállalók nettó pozíciója a lehető legkisebb mértékben romoljon.
