Szakértők szerint a tengerekben lévő szemét 85 százalékát világszerte műanyagok teszik ki. A mikroszkopikus méretűre aprózódó műanyagszemcsék a tüdőbe, az ételekbe is bejutnak, élettani hatásuk egyelőre szinte ismeretlen. A műanyag szemét hosszú lebomlási ideje mindenütt problémát okoz, világviszonylatban évente 8 millió tonna műanyaghulladék kerül a tengerekbe.
A mikroműanyagok azonban nem csak a tengerekben, hazai vizeinkben is problémát okozhatnak: egy nemrég készült mérés szerint többek közt a Duna és a Tisza mellékfolyóiban is kimutathatók ezek a környezeti hatásoktól felaprózódó, de le nem bomló, környezetkárosító mikroműanyagok. A felmérést idén ősszel a Dunán és a Tiszán is elvégzik majd.
Mit művel a mikroműanyag a szervezetünkkel?
A mikroműanyagok kutatása elég friss terület, ezért egyelőre rengeteg a bizonytalanság, de egy biztos: ha továbbra is ilyen mértékben halmozódik a világ vizeiben a műanyag szemét, nem sok jóra számíthatunk. Az apró műanyagszemcsék emberi szervezetbe való bejutásáról azt már megállapították a kutatók, hogy erősen ártalmasak lehetnek az egészségre attól függően, pontosan milyen vegyület jut ilyen formán a szervezetbe.
A brit MRC-PHE Centre for Environment and Health kutatóinak tanulmánya szerint a mikroműanyag belélegezve vagy lenyelve felhalmozódhat a szervezetben és toxicitást okozhat, amely erős immunválaszt, allergiás reakciókat válthat ki. A hatásokat viszont addig nehéz pontosan meghatározni, amíg nem tudják, hogy az emberi szervezetben milyen mértékű jelenleg az átlagos felhalmozódás és az milyen tüneteket okoz.
A szemcsék az emésztőrendszerben felhalmozódva erősen károsíthatják a sejteket. Az úgynevezett ABS műanyagot gyakran használják borítások, gyerekjátékok előállításához, ezekből magas hőmérsékleten rákkeltő anyag (butadén) válik ki, de Fank Kelly, a londoni King’s College professzora szerint a testbe bekerülő kisméretű műanyag darabkák a baktériumok melegágyaként is funkcionálnak, ahol könnyebben életben maradhatnak és szaporodhatnak. Az elég kicsire felaprózódó, nanometrikus méretű műanyagok pedig felszívódhatnak a keringési rendszerben, bejuthatnak a szervekbe, ahol felhalmozódhatnak és kardiovaszkuláris, vagy akár idegrendszeri problémákat is okozhatnak.
De mégis hogy jutnak be a mikroműanyagok a szervezetünkbe?
A hulladékok nagy része a tengerbe kerül, felaprózódik, a tengeri élőlények szervezetében pedig felhalmozódik, majd őket elfogyasztva az emberi szervezetbe is bekerülnek ezek a káros anyagok. Az apró műanyagszemcsék fellelhetők már csap- és palackozott vizekben is, de ami talán a legijesztőbb, a levegő is tele van velük. Egy vizsgálat szerint egy zuhanyzás alkalmával 100 ezer darab műanyag részecskét öblítünk le magunkról, mivel a legtöbb ruha már tartalmaz műanyagrostokat, melyek használat közben súrlódnak, töredeznek, végül bejutnak a levegőbe, onnan pedig a szervezetbe.
Talán még nem késő
A világ műanyagipara 1100 milliárd dollárt ért 2016-ban, becslések szerint 2020-ra eléri majd az 1200 milliárd dollárt is. A TBRC statisztikái alapján ennek 7 százalékát a műanyagüvegek gyártásába, 19 százalékát a különböző vákuumcsomagolások, 11 százalékát eldobható evőeszközök, tányérok, terítők előállítása teszi ki.
Nemrég az Európai Unió szigorúbb szabályozásra tett javaslatot a műanyaghulladék visszaszorítása érdekében: betiltanák többek közt a műanyag fültisztító pálcikákat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverőket és léggömbpálcikákat, amelyeket ezután kizárólag fenntartható anyagokból szabadna készíteni. Az EU-tagállamoknak 2025-re gondoskodniuk kell az egyszer használatos műanyag flakonok 90 százalékának begyűjtéséről, emellett csökkenteniük kell majd a műanyag élelmiszertárolók és poharak használatát, és tervben van az is például, hogy az egyszer használatos műanyag termékekért is fizetni kellene.
Az Egyesült Királyság a nedves törlőkendőket tiltaná be, ugyanis a vegyszerekkel átitatott kendők legtöbbször a lefolyóban végzik, az ott kioldódó anyagok pedig a folyami és tengeri halakat tömegesen pusztítják.
Legutóbb Ausztrália tett újabb lépést a műanyaghulladék csökkentéséért: már csak egyetlen ausztrál államban osztanak a bevásárlóközpontokban ingyen egyszer használatos, műanyag zacskókat (pénzért sajnos még hozzá lehet jutni).
Most pedig Magyarország következhet: a Greenpeace kampányt indított az eldobható nejlonszatyrok teljes betiltásáért, erre szervezet szerint azért van szükség, mert a műanyagszemét-válságból egész egyszerűen nem tudunk újrahasznosítással kimászni. A Greenpeace ezért követeli a kormánytól, hogy 2020. január 1-től hazánkban se lehessen egyszer használatos, eldobható műanyag szatyrokat forgalmazni. A Greenpeace petícióját itt lehet aláírni.
