Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nemrég jelentette be a Kormányinfón, hogy a kormány szeretné feloldani a nyugdíjasok munkavállalását korlátozó szabályokat, amiket néhány évvel ezelőtt pont az Orbán-kormány vezetett be. Most az egyre súlyosbodó munkaerőhiányt orvosolnák a nyugdíjasok visszavonásával a munkaerőpiacra, de az még nem derült ki, a korlátozások feloldása a nyugdíjkorhatárt elérő közszférában dolgozókra is vonatkozik-e.

A tervek szerint a korlátozások 2019-től kezdve szűnnének meg, és amit érintenének:

• a nyugdíjfolyósítás felfüggesztését abban az esetben, ha a nyugdíjas munkából szerzett jövedelme eléri a minimálbér tizenkétszeresét (tehát ha valakinek a havi keresete magasabb 1,6 millió forintnál): ezt a korlátozást megszüntetnék;
• a munkából szerzett jövedelem után befizetendő járulékok összegét: 2019-től csak a munkabér utáni 15 százalékos személyi jövedelemadót kellene fizetni.

Felmerül a kérdés, hogy ezen intézkedések mennyire fognak változtatni valójában a munkaerőhiányon? A havonta több mint 1,6 milliót megkereső nyugdíjaskorban lévőknek valószínűleg eddig se hiányzott olyan nagyon a kieső nyugdíj, míg a járulékkedvezmény tavaly óta elérhető annak a körülbelül 8-12 ezer nyugdíjasnak, akik beléptek a 2017 májusa óta létező nyugdíjasszövetkezetek egyikébe.

Persze a nyugdíjasszövetkezetek létrehozatala önmagában felvetett bizonyos kérdéseket, hiszen már akkor egyszerűbb lett volna a kormány által kijelölt korlátozásokat feloldani. Ezt aztán Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is megerősítette egy interjúban a Népszavának, amelyben vitatta a szövetkezetek létjogosultságát. Parragh szerint „felesleges még egy szervezetet közbeiktatni ahhoz, hogy az idősebb korú munkavállaló is el tudjon helyezkedni, célszerűbb lenne ezt közvetlenül lehetővé tenni.”

Továbbá eddig nem esett szó arról, hogy a közszférában a nyugdíjkorhatárt elérő dolgozók munkavállalásának tiltását is fel tervezi-e oldani a kormány, miközben ebben a szektorban az egyik legégetőbb a munkaerőhiány. A Hír TV szerint a Belügyminisztérium oldalán több mint 5 ezer állást hirdetnek. Az óriási hiány összefügghet az alacsony keresetekkel: a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete szerint 160 ezer dolgozónak 10 éve változatlan a bére a szférában.

Előfordulhat, hogy a nyugdíjasok munkavállalásának korlátozásának a kormány által kilátásba helyezett enyhítése javítani fog mind a munkaerőhiányon, mind a nyugdíjasok megélhetési problémáin. De mint mindig, amikor nyugdíjasok munkavégzéséről van szó, kérdéses, hogy miért kényszerülnek munkára olyanok, akik már ledolgoztak hosszú évtizedeket? Miért nincsenek olyan bérek biztosítva az egészségügyben, az oktatásban, a szociális ágazatban, amik garantálnák, hogy ne nyugdíjaskorúakkal kelljen feltölteni a hiányt? És miért fordulhat elő az, hogy a havi nyugdíjból képtelenség megélni?