2002 óta június 12-én tartják a gyermekmunka elleni világnapot a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kezdeményezésére.
Az ILO minden, a munkaerőpiacon 12 éves kor alatt megjelenő gyereket gyerekmunkásként tart számon, illetve 18 éves kor alatt a heti 14 óra feletti munkavállalást is gyermekmunkának tekinti – és mint ilyet, a fiatalok életesélyeit és jövőbeni munkavállalását tekintve is károsnak minősíti.
Pozitív tendenciákról ugyan beszélhetünk, hiszen az ILO adatai szerint 2000 és 2016 között 94 millióval csökkent a gyermekmunkások száma világszerte, de még így is több mint 150 millió gyerek végez valamilyen munkát, közülük 72 millióan – vagyis csaknem a felük! – nehéz fizikai munkát.
Az idei évben az ILO épp ezért a nehéz fizikai munkát végző gyerekek veszélyeztetettségét helyezte fókuszba.
A szervezet kiemelte, hogy a nehéz fizikai munkát végző gyerekek túlnyomó többsége bányákban, gyárakban, a mezőgazdaságban dolgozik, túlontúl hosszú munkaidőben, gyakran mérgező vegyi anyagok között. A munkavégzés sokuk számára életre szóló fizikai és lelki megterhelést is jelent, emellett nem ritkán az életük is veszélyben van munkavégzésük során.
További súlyos probléma, hogy azok a gyerekek, akik munkára kényszerülnek, jellemzően kimaradnak az oktatásból, megfosztják őket a játék lehetőségétől (vagyis hogy gyerekek legyenek), emellett a kutatások szerint az alapvető táplálkozási és egészségügyi igényeiket is elhanyagolják.
Külön fontos kiemelni, hogy az ILO szerint bár a veszélyes körülmények közt dolgozó gyerekek száma az utóbbi években csökkent, viszont ez csak az idősebb korosztályra vonatkozik. 2012 és 2016 között az 5-11 éves gyerekmunkások száma nem csökkent semmivel, a legfiatalabb gyerekek száma pedig egyenesen nőtt, ami a szervezet szerint elfogadhatatlan.
Az új globális fenntartható fejlődési keretrendszer (2030 Agenda for sustainable development) is sürgeti a gyerekmunka felszámolását világszerte, a kitűzött cél az, hogy 2025-re megszűnjön a gyerekmunka minden formája világszerte.
„Ha be akarjuk tartani a gyerekeknek tett ünnepélyes ígéreteinket, akkor egyszer és mindenkorra megálljt kell parancsolnunk a gyerekmunkának, és meg kell akadályoznunk, hogy gyerekeket foglalkoztassanak, különösen a mezőgazdaságban, akik közül nem egy 6, 7 vagy 8 éves” – áll az ILO idei állásfoglalásában.
Magyarországon egyébként 1840-ben szabályozta először az Országgyűlés a gyermekfoglalkoztatást. Jelenleg csak a 16. életévét betöltött személy lehet munkavállaló hazánkban, emellett 15 éves kortól a törvényi keretek között lehet szünidőben diákmunkásokat foglalkoztatni. A diákmunkások nem túlórázhatnak, illetve veszélyes munkakörökben és éjszakai műszakban sem dolgozhatnak.
