2005-2016 között 6 millió személyt hallgatott le Román Hírszerző Szolgálat (SRI) – állítja a szervezet tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elnöke, Claudiu Manda. A szociáldemokrata képviselő állítása szerint a 2012-es évben az akkori kormány össze tagját lehallgatta a SRI.

Manda összegzése szerint a titkosszolgálat 2005-2016 között összesen 311 ezer bírósági engedélyt kapott nemzetbiztonsági célú információgyűjtésre, illetve az ügyészség által kért megfigyelésre. Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által delegált bizottsági tag a Maszolnak elmondta, minden bíróság által engedélyezett lehallgatás nemcsak a célszemély, de környezete lehallgatására is alkalmas, a bizottság átlagosan 20 lehallgatott emberrel számolt egy engedély esetén így jutottak a hatmilliós becslésre.

A titkosszolgálati lehallgatások zömét egyébként nem a nemzetbiztonsági céllal végzett megfigyelések teszik ki, igaz, ezek száma is megháromszorozódott a vizsgált időszakban. De a legnagyobb részt az ügyészségi (korrupciós és egyéb bűnvádi vizsgálatokban elrendelt) lehallgatások teszik ki, melyek száma megtízszereződött: míg 2005-ben ötezer ilyen lehallgatás történt, 2015-ben már 51 ezer.

2016-ban a román alkotmánybíróság véget vetett annak a gyakorlatnak, mely szerint az ügyészség a titkosszolgálatokkal végezteti el a nyomozati munkát korrupciós ügyekben, azóta tehát ez a szám is csökkenni kezdett.

A bizottság számai igen rémisztő képet festenek a titkosszolgálati megfigyelések mértékről. A lehallgatások számának megugrása egybeesik a román korrupcióellenes harc legintenzívebb időszakával, politikusok ezrei ellen indult bűnvádi eljárás ebben az időszakban.

Igaz, a konkrét számok csak becslésértékűek, és a parlamenti bizottság szándékai sem tiszták. A kormányzó szociáldemokraták által felállított vizsgálat célja, hogy bizonyítsa, az országot egy ügyészekből és titkosszolgákból álló „párhuzamos állam” vezeti. Ahogy arról korábban már írtunk, ez inkább egy önfelmentő elmélet, amely a kormányzat gyenge politikai teljesítményét és belső instabilitását hivatott elkendőzni.

A közvélekedés szerint velejéig korrupt szocdemek emellett a korrupcióellenes ügyészség vezetőjének, Laura Codruţa Kövesi visszahívását is szeretnék elérni, a titkosszolgálati tevékenységek feltárása ezt a célt is szolgálja. Kövesi kirúgását már fél éve kezdeményezte az igazságügyi tárca, de Klaus Iohannis államfő eddig ellenállt. Az alkotmánybíróság épp szerdán mondta ki azonban, hogy Iohannisnak kötelessége eleget tenni a kormány kérésének, és vissza kell hívnia hivatalából az Európa-szerte a korrupcióellenes harc nagyasszonyának tartott Kövesit.

A szociáldemokraták politikai indítékain túlmenően azonban valóban aggasztó tendencia, hogy a rettegett Securitate utódja, a SRI ilyen kiterjedt megfigyelési munkát folytat. Május közepén a bizottság előtt a Daniel Dragomir egykori SRI-ezredes azt is állította, a titkosszolgálat a román sajtóba is mélyen beszivárgott, és a sajtó keresztül alakítja a közvéleményt.