Április 26-án Kovács Róbert, Kőbánya fideszes polgármestere bejelentést tett az önkormányzat fenntartásában működő Mocorgó Óvoda dolgozói és szülői közössége előtt: a Kőbányai út 30. sz. alatt tevékenykedő intézmény napjai meg vannak számlálva. Az indok alapvetően az, hogy kell a terület az új Közlekedési Múzeumnak, amelyet az óvoda szomszédságába, az egykori Északi Járműjavító épületébe költöztetnének, 2022-es tervezett nyitással.

A főváros X. kerülete az utóbbi időben többször is olyan ügyekkel került a hírekbe, amelyekben a hétköznapi állampolgárok igényei, érdekei kerülnek élesen szembe a kormánypárti többségű önkormányzat fejlesztési logikájával. A május 24-i közgyűlés napirendjén például nem csupán a Mocorgó sorsát érintő végső döntés szerepel, de az önkormányzati képviselők tárgyalnak a Bihari utca 8/C alatti bérlakások kilakoltatás előtt álló lakóinak jövőjéről is. Ugyancsak kőbányai illetőségű ügy a Hős utcai lakók helyzete: otthonaik helyére a TEK számára építenének sportközpontot, az önkormányzat azonban nem hajlandó tárgyalni sem alternatív lakhatási opciókról, sem tisztességes kompenzációról.

A Bihari utca és a Hős utca közötti párhuzamok egyértelműek, de a Mocorgó Óvoda ügye is ebbe a sorba illeszkedik:

az önkormányzat olyan fejlesztéseket támogat, amelyek alapvetően hátrányosan érintik állampolgárok alacsony érdekérvényesítési erővel bíró csoportjait, igazolásként pedig elvont és bizonyítékokkal alá nem támasztott ígérettel kecsegtet, miszerint az új létesítmények és a fejlesztések majd áttételesen a kerület minden lakójának jólétét szolgálják.

A valóság azonban az, hogy rengeteg (ingatlan)fejlesztés a lakosságcserét célozza meg, ahogy ez egyértelmű a Bihari utca és a Hős utca esetében. Máskor pedig simán csak jól működő intézményeket és gyakorlatokat robbant szét tekintet nélkül az állampolgárokra gyakorolt hatásukra. Erre példa a Mocorgó Óvoda története.

Mit miért?

Nem teljesen világos, hogy az óvoda helyére mi kerülne, valójában az önkormányzat sincs tisztában a helyzettel. Az április 10-i önkormányzati testületi ülésen Tóth Balázs LMP-s képviselő rá is kérdezett erre (jegyzőkönyv 3. o.), Kovács polgármester azonban csak annyit tudott válaszolni, hogy a Közlekedési Múzeum tervei még kidolgozás alatt állnak, de valószínűleg a múzeum bejárati területe, fogadótere kerülne itt kialakításra.

Egyik oldalon a nyereség tehát egy kaputerület és a polgármester azon ígérete, hogy Kőbánya lesz az új V. kerület, ami persze egyszerre jelenthet gazdagabb kerületet, de drágább kerületet is, ahol a megélhetés feltételei és a minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés a magyar társadalom jómódúbb rétegeinek kiváltsága csupán.

A veszteségi oldalon ennél sokkal kézzelfoghatóbb dolgokat találunk.

A Mocorgó Óvoda névleg nem szűnne meg az átalakítások nyomán. Az önkormányzat által kidolgozott tervezet szerint jelenlegi otthonában minimum a 2018/2019-es tanév végéig maradhat az intézmény, ám már most augusztusban komoly változások állnak be az életében. A nem messze, a Kőbányai út 38. sz. alatt található Csupa Csoda Óvoda augusztus 1-től jogi szempontból beolvadna a Mocorgóba, melynek emellett szűkülne a szolgáltatási körzete és csökkenne a felvehető maximális gyereklétszám is.

Ezen átalakítások együttese pedig a jelenlegi jó gyakorlatokkal rendelkező intézmény minőségét erodálná.

A Mocorgó a főváros egyik példaértékű oktatási intézménye abból a szempontból, hogy az ottani gyerekek majdnem fele bevándorló háttérrel rendelkezik. A Kőbányai úti piac közelsége miatt rengeteg kínai, vietnámi, román és ukrán származású szülő hozza ide a gyerekeit, és az intézmény az elmúlt években sokat tett azért, hogy kiállja a multikulturalizmus próbáját, és megfelelő pedagógiai módszerekkel segítse a bevándorló hátterű, nem magyar anyanyelvű gyerekek integrációját.

2012 és 2017 között a Mocorgó részt vett az „Interkulturális Pedagógiai Program a migráns gyermekeket nevelő óvodák számára” nevű projektben is, amelynek pozitív hozadékait a jövőben is tervezik beépíteni az oktatás menetébe.

Kérdés azonban, hogy az átalakítások után megmarad-e egyáltalán az óvoda sokszínűsége.

Ebből a szempontból az óvoda körzetének és a felvehető gyerekek számának csökkentése is problémát jelent. A Mocorgóba jelenleg 106 gyerek jár, kb. nyolcvan százalékos kihasználtság mellett. A szeptemberben induló tanévtől azonban az önkormányzat 100 gyerekben maximálná a létszámot, ugyancsak 100 gyereket vehetnének fel a jogilag beolvadt, de még másik helyen működő Csupa Csoda Óvodába is. (Jelenleg a két intézmény együttesen 250 gyereket fogadhat be.)

Az irány egyértelmű: ha 2019 végétől valóban elkezdődnek a Közlekedési Múzeum munkálatai és a Mocorgónak költöznie kell a Kőbányai út 30-ból, a létszám tovább csökkenhet. Az önkormányzat arra nem adott egyértelmű választ, hogy az összevont óvodáknak tervez-e új épületet biztosítani, vagy a Csupa Csoda épületébe zsúfolna össze mindent.

Mindenesetre annyi biztos, hogy az előrelátható létszámcsökkentés miatt épp az intézmény multikulturális jellege kerül veszélybe. Az önkormányzati tervezethez mellékelt statisztikákból látható, hogy az óvodához rendelt körzetből jelenleg csupán az óvodások 36 százaléka származik, további 39 százalék jön a X. kerület körzeten kívül eső részeiből, 24 százalék pedig kerületen kívülről. (Összehasonlításképp: a Csupa Csoda ovisainak 64 százaléka érkezik az intézmény kijelölt körzetéből.)

A jövőbeni létszámcsökkentések főként az óvoda körzetén és kerületén kívüli diákokat fogják érinteni, a bevándorló hátterű gyerekek közül pedig sokan épp ebbe a kategóriába esnek. A szomszédos piac már önmagában nem Kőbányához, hanem Józsefvároshoz tartozik, az ott dolgozók egy jelentős része pedig szintén a főváros más kerületeiben lakik, ahol ilyen minőségű oktatás és a nem magyar anyanyelvű gyerekek integrációjában felkészült pedagógusok nem biztos, hogy rendelkezésre állnak.

„Egy olyan óvodát semmisítenek meg, amilyen nincs több az országban”

Nem meglepő tehát, hogy sem a szülői közösség, sem pedig a dolgozók nincsenek kibékülve az önkormányzat javaslatával. A csütörtöki ülésre előterjesztett tervezethez a polgármester mellékelte az érintettek véleményeit is, és ezekből alapvetően egy elutasító hozzáállás rajzolódik ki.

A polgármesternek küldött véleményében a Mocorgó vezetője, aki egyébként az összevont intézménynek is a vezetője maradna, az óvoda különleges elhelyezkedéséből adódó sokszínűség és az erre évek óta ráépülő szaktudás mellett kiemeli a munkaközösség összetartó, nyugodt és kiszámítható légkörét, amely biztosítja, hogy érzelmileg kiegyensúlyozott oktatói-nevelői munka folyhat. Ez pedig korántsem elhanyagolható szempont egy olyan intézmény esetében, amely kisgyerekekkel foglalkozik.

Az igazgató emellett arról is ír, hogy az óvoda tágas termekkel és jó felszereltséggel rendelkezik, az önkormányzat pedig épp tavaly decemberben fejezte be az épület nyílászáróinak felújítását.

A dolgozói és szülői vélemények is ezeket a szempontokat emelik ki, hangsúlyozva a sokszínű, befogadó környezet egyedülálló jellegét, a tágas árnyékos kertet, és a tornaterem fontosságát. A véleményeket jól foglalja össze az alcímben szereplő idézet, mely a Mocorgó egyik óvodapedagógusától származik.

„A csoportok ezeken felül nemzetközi sokszínűséggel is gazdagabbak, hiszen az óvodába járó kínai és vietnami családokból származó gyerekek a saját kultúrájukkal megismertetik a gyermekeinket, színesebbé teszik életüket és látásmódjukat is szélesítik”

– írta az egyik szülő.

Nem csupán a kínai és vietnámi szülők nehezményezik tehát az átalakítást – ők külön tiltakozást is mellékeltek a tervezethez –, hangjukat a magyar anyanyelvű gyerekek szüleinek hangja kíséri.

„A bezárás ’összevonás’ mellett egyetlen érv szól, az pedig a területigény egy múzeum számára! Minden más érv a gyerekeinknek minden szempontból megfelelő Mocorgó óvoda megtartása mellett szól!”

– írta egy másik szülő.

A Csupa Csoda Óvodában kevésbé elutasító a munka- és szülői közösség. Ők nem annyira az összevonást utasítják el, mint amennyire az intézmény nevének elveszítését nehezményezik, illetve azt, hogy nem eddigi igazgatójuk, hanem a Mocorgó igazgatója vezetheti tovább az összevont óvodákat. Emellett tartanak attól is, hogy az összevonás nyomán elveszíthetik az Örökös Zöld Óvoda címüket, amelyet hosszú évek munkájával szereztek meg, és amely szintén ritkaságszámba menő környezettudatos nevelést tesz lehetővé.

Az egész helyzetet legjobban a Mocorgó óvodavezető-helyettese foglalta össze írott véleményében, amelyben rámutat,

„csak számokat, dokumentumokat rendezgetnek az íróasztalon a döntéshozók, de a számok mögött gyermekek vannak és az ő családjaik. Az ő sorsukról döntenek úgy, hogy nekik és nekünk itt dolgozó pedagógusoknak egy parányi beleszólásunk sem lehetett.”

A Kőbányai Önkormányzat 280 millió forintot kap a központi kormányzattól a Mocorgó épületében lévő tulajdoni hányadáért cserébe. Illetve egy Múzeumot, amelynek a tervei még kiforratlanok, és amely egyszer talán látogatókat és bevételeket vonz majd. Ezekkel a nagyrészt távoli, közvetett és bizonytalan előnyökkel szemben azonban ott áll két, a maga nemében példaértékű oktatási intézmény, amely ugyan meg nem szűnik, de jelenlegi formájában nem működhet tovább, elpazarolva mindazt a szaktudást és eredményt, amit az évek során, leginkább elhivatottságból és önszorgalomból felhalmoztak az óvodák munkatársai és szülői közösségei.

Az ügyben szembetűnő, hogy a Közlekedési Múzeumbéli beruházás egyértelműen prioritást élvez a Mocorgó Óvodai érintettjeinek igényeivel szemben. Ezt támasztják alá az óvoda munkatársainak és szülői közösségének véleményei, ahogyan az a tény is, hogy az általunk megkérdezett önkormányzati munkára rálátó emberek sem látták tisztán, mi is lesz az intézménnyel a 2018/19-es tanév után, miután jelenlegi épülete már nem lesz használható.

Érdeklődtünk az önkormányzatnál a hosszabb távú tervekről, a cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz, ám amint többet megtudunk, frissítjük az információkat.