Egy jókedvű, boldog miniszterelnök válaszolt ma reggel a Kossuth Rádió lelkesedését alig leplező riporterének, aki segített az alázatot ígérő Orbánnak végigvinni a kampány fő témáit a „spekulánsok”, a kívülről irányított Soros-körök és persze a bevándorlás ellen.
A beszélgetésből az derült ki, hogy a kormány nagyrészt megújul, Varga Mihály és a csúcsminisztériumok maradnak, de átalakítás várható a Miniszterelnökségben. A bevándorlás még tíz évig a legfontosabb kérdés marad Orbán szerint Európában és hazánkban, ahol tovább folytatódik a harc a spekulánsokkal összemosott civilek ellen. A miniszterelnök 15-30 évre szóló megállapodást kötne a „magyar nőkkel” a családok jövőjéről, amennyiben a hölgyek el tudják mondani, mit is szeretnének.
Egy kisimult Orbán Viktor beszélgetett ma a közrádió szokásos szeánszán, ahol kezdetben a győzelem alázattal való viseléséről szólt a politikus, aki szerint a választásnak van biblikus jellege is („az emberek Barabást, Jézust kiáltanak”).
Bár azzal indított, hogy a „nyertesek ne osszanak észt”, azért nem bírta megállni, hogy azokat az ellenzéki vezetőket kritizálja, akik a vereség nyomán lemondtak posztjukról. Elégedetten konstatálta, hogy a Fidesz-KDNP nemcsak a legutóbbi eredményét múlta felül több százezer szavazattal, de összességében is többen szavaztak rá, mint az ellenzéki erőkre, és minden településtípuson jól szerepeltek.
Még „Budapesten is mi bizonyultunk messze a legerősebb pártnak” – állította Orbán, annak ellenére, hogy a főváros 18 választókerületéből csupán hatban nyertek.
Ami az alapvetéseket és az elmúlt hónapokban továbbpörgetett gyűlöletkampányokat illeti, a politikus folytatást ígért. Szerinte ugyanis a következő évtized legfontosabb kérdése is a bevándorlás marad. Ismét hallhattuk a jól ismert toposzokat: van egy veszély, meg kell védeni az országot, és nagy csata zajlik Európában.
A kormányfő nem lesz rest, a jövőben is elmondja majd mindezt ezerszer, így kell ezt csinálni, az a politika feladata, hogy a választók „azt tekintsék fontos kérdésnek, amit mi gondolunk fontosnak”.
Ettől a ponttól a riporter, ha lehet, még meggyőzőbben képviselte a kormány szócsövének feladatát, és többek között azt állította „kérdéseiben”, hogy a kormánykritikus tüntetéseket ha kell, „kívülről szervezi” Soros György és hálózata, amely nem tud belenyugodni a vereségbe. Szóba hozta az „úgynevezett NGO-kat” is, amelyeket – szintén Sorosék nyomására – az Unió is támogatni akar, és persze az ENSZ-t mint a kívülről gyakorolható presszió példája.
„Tudom, hogy nem fogják elfogadni a választás eredményét, szervezni fognak mindenfélét, korlátlan pénzügyi eszközeik vannak” – fogalmazott a kormányfő „Soros György köreiről” szólva, akik szerinte „iszonyatos pénzeket mozgósítottak” az ellenzék győzelméért, mert nekik „nem jó, ha nemzeti, bevándorlásellenes kormány van”.
A beszélgetésnek ebben a részében olyan módon mosódott össze a spekulánsok, a civil szervezetek, a tüntetők és olyan nemzetközi szervezetek, mint az ENSZ vagy az uniós intézmények stratégiája, hogy az az összeesküvés-elméletek tankönyveiben is megállná a helyét, a múlt század harmincas éveinek „internacionalista spekulánsait szolgáló belső ellenséget” ostorozó hagyományait is megidézve.
Orbán, aki korábban még arról beszélt, hogy azokat is szolgálnunk kell, akik nem ránk szavaztak, nem cáfolta a riporter állítását arról, hogy a „tüntetéseket kívülről szervezik”. És maga is elmondta, hogy a „spekulánsok sosem adják fel”, és azt is ráhagyta a műsorvezetőre, hogy ennek a „kívülről való harcolásnak” eszköze az ENSZ, amely szerint a „migráció jó dolog”, csakhogy erről a magyarok emberek mást gondolnak.
A miniszterelnök azt is elismételte, hogy azok, akik „elcsalogatnák” a migránsokat, a keresztény civilizációs kultúra értékeit is veszélyeztetik. Itt hirtelen elég sok olyan dolgot felsorolt, amelyeket mi spontán nem említettünk volna a keresztény civilizációs vívmányok között, mint pl. a szabadságot és a vallásszabadságot, a női-férfi egyenjogúságot, sőt, a gazdasági növekedést, a munkát és az érdemeket is.
A migráció en bloc mindezt tönkretenné.
Az elmúlt hét legnagyobb felháborodást és nemzetközi tiltakozást kiváltó Soros-listájára a miniszterelnök a következő fordulattal utalt:„ez a bizonyos listázás, vagy milyen vita van itt”. Szerinte e téren a transzparencia a legfontosabb, ezért arra biztatja a sajtó munkásait, hogy „fedjenek fel minél több hálózatot”. Hiszen az állampolgároknak tudniuk kell a döntéshozatalhoz, ki kicsoda, és honnan vannak a forrásai.
„Ha valaki nem rest pénzt elfogadni külföldiektől, ne legyen rest azt bevallani sem” – mondta a kormányfő, akinek oxfordi tanulmányait egykor Soros alapítványa finanszírozta.
Orbán óva intette attól az európai vezetőket, hogy a jövőre esedékes európai parlamenti választások előtt bármilyen fontos döntést hozzanak a bevándorlással, kvótákkal és egyebekkel kapcsolatban, mert ez szerinte nem lenne demokratikus. Csakhogy a „bevándorláspárti országok félnek a néptől”.
A kormányzás hazai célja szerinte változatlanok: gazdasági növekedés, pénzügyek rendbe tétele, teljes foglalkoztatottság, a biztonság garantálása, a családok támogatása, a nyugdíjak értékének megőrzése.
Az új kormányba nagy részben új embereket ígér, bár Varga Mihály biztosan marad a gazdasági tárca élén. A tárgyalásokkal jól halad, „új minisztériumoktól óvná magunkat”, és a nagy minisztériumok, melyek élén komoly kvalitású vezetők vannak, szerinte megtartásra érdemesek. Viszont a kormányzás „agyközpontját”, a Miniszterelnökséget át kell alakítani, másfajta vezetési szerkezetre van szükség. (Közben Lázár János be is jelentette, hogy nem lesz tagja az új kormánynak.)
A kormányfő végezetül kifejtette, hogy „átfogó megállapodást” kíván kötni a magyar hölgyekkel. Azt szeretné, hogy mondják el, a kormány pedig pontosan értse meg, mit akarnak. A gyermekvállalás a legszemélyesebb közügy, „csak a hölgyek tudják eldönteni, ha gyermeket szeretnének vállalni, és ha el tudják mondani, hogy hogyan mehetne jobban és könnyebben”, akkor a kormány készen áll 15-30 évre megállapodást kötni velük a magyar jövőről, az ő abban játszott szerepükről, kiszámítható perspektívákról.