A Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy 28 általános iskolában, köztük 11 fővárosiban jogellenesen különítették el, és ezzel diszkriminálták a roma tanulókat – írja a mai Magyar Nemzet.
Még 2009-ben indított pert az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) a mindenkori oktatásirányítás ellen, mert álláspontjuk szerint a tárca (ami jelenleg épp az Emberi Erőforrások Minisztériumába van beömlesztve, egy sor más ágazat mellé) nem tesz meg mindent az iskolai szegregáció felszámolása érdekében.
A bírósági ítélet mérföldkő lehet, hiszen kimondta, hogy a minisztérium azzal, hogy fenntartotta a jogsértő állapotot, megsértette az egyenlő bánásmód követelményét.
Nagy kérdés persze, hogy az Emmi, élén Balog Zoltánnal mit kezd ezzel az ítélettel.
A miniszter ugyanis az elmúlt években igazán elkötelezetten dolgozott, hogy a szegregáció (vagy ahogy ő nevezi, szeretetteljes elkülönítés) a köznevelési törvénybe is belefoglaltassék, és mindent megtett azért, hogy még akár bírósági döntéseken átnyúlva is intézményesítse a jogsértő gyakorlatot.
Bár a Huszár-telep általános iskolája kapcsán kimondta a Nyíregyházi Törvényszék, hogy a szegregáció akkor is jogsértő, ha Balog Zoltán felzárkóztatásnak hívja, kimondta ugyanezt a Debreceni Ítélőtábla is, a miniszter erre viszont csak annyit tett, hogy beleíratta a köznevelési törvénybe, hogy azt ő dönti el, mi számít szegregációnak, és mi nem. Ezek után nem volt meglepő (de elkeserítő igen), hogy a Kúria teljes egészében elutasította azt a keresetet, amely annak kimondását kérte, hogy jogellenesen szegregálták a gyerekeket a nyíregyházi Huszár-telep általános iskolájában. Az sem zavarta túlzottan Balogot, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a roma tanulók elkülönítése miatt.
A Fővárosi Törvényszék mostani ítélete azonban némi reményt nyújthat, hiszen nem csak több mint kéttucatnyi iskola esetében állapította meg a jogsértést, de emellett felszólította a minisztériumot arra, hogy szüntesse meg a szegregációt, felmenő rendszerben ne indulhasson több olyan osztály, ahol a roma tanulók társaiktól elkülönítve tanulnak, sőt, deszegregációs intézkedési tervek készítésére és nyilvánosságra hozatalára is fel kell szólítania az irányítása alá tartozó államigazgatási szerveket. És ellenőriznie is kell, hogy az integráció megvalósul-e.
A bíró, Schöck Beatrix emellett kiszabott egy 50 millió forintos bírságot is a minisztériumra, amit az Emminek arra kell fordítania, hogy civil szervezetek(!) monitorozzák a deszegregációs terveket és azok megvalósulását.
Őszintén kíváncsian várjuk, hogy az Emmi mit lép erre.
