A társadalomismeret alapvetően nagyon fontos tantárgy, egyike azoknak, amelyek még a jelenlegi oktatási rendszerben is olyan hasznos tudást adnak át a diákoknak, amely segítségével felelős magyar állampolgárokként fejezhetik be az iskolát. Kár, hogy meglehetősen mostoha körülmények közt oktatják, kevés óraszámban, sokszor a történelem tananyagba zsúfolva…

Ám még a mostoha körülmények közt is akad minden évben többszáz diák, akik társadalomismeretből teszik le az érettségit. A felkészülés sem egyszerű, olyan tankönyv ugyanis nincs, amelyik az összes témakört, amit az érettségin érinteni lehet, felöleli. Így marad többek közt az érettségi felkészítőkön és az interneten fellelhető segédanyagok összefésülése.

Így futott bele egyik forrásunk is a korábbi érettségi feladatok között a 2015-ös tavaszi emelt szintű kérdéssorba, ami azért elég komoly problémákat is felvet.

Az emelt szintű érettségi egy könnyed bevezető esszéírással kezdődik (20-25 sorban), az egyik választható téma: A civilszervezetek szerepe a társadalomban/Formálják-e a társadalmat a civilszervezetek?

Eddig nincs is semmi különös, végülis ez volt az az időszak, amikor Lázár János jóformán egy személyben vívta keresztes háborúját a civil szervezetek ellen, a téma tehát kifejezetten aktuális volt, a megoldókulcsban pedig a kiemelendő szempontok közt még ilyenek is szerepelnek: „a civilszervezetek a társadalom fontos alkotóelemei”.

Néhány közbeékelt feladat után azonban 2015 másik nagy, az egész magyar társadalmat lázban tartó problémájával is szembesülhetett az érettségiző, méghozzá egy szövegelemzés során.

„A bevándorlási hivatal fennállása óta még nem találkoztak annyi menedékjogi kérelemmel, mint tavaly – közölte a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója hétfőn Debrecenben. Végh Zsuzsanna, a hivatal észak-alföldi regionális igazgatóságának évértékelője előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta: míg 2012-ben 2157 menedékjogi kérelmet kellett elbírálniuk, tavaly ez a szám 18 900-ra… nőtt, vagyis elmondható, hogy tömegessé vált az illegális migráció. A legtöbb menedékjogi kérelmet kérő Koszovóból, Afganisztánból, Szíriából, Algériából és Pakisztánból érkezett – tette hozzá a főigazgató, megjegyezve, hogy ezekből az országokból érkezett a kérelmezők csaknem 70 százaléka. A kérelmezők jelentős része nem válságövezetből jön, hanem gazdasági okból érkezik az országba…. Ugyanakkor Magyarország jellemzően még mindig tranzitország… – jegyezte meg Végh Zsuzsanna.”

A szöveg (melynek forrása egy 2014. februári cikk volt) értő elemzéséhez három kérdésre kellett válaszolni:

1. 1. Hányszorosára nőtt a menedékjogi kérelmet benyújtók száma 2013-ban, ha az egység a 2012-ben regisztrált 2157 fő?
   2. Mit jelent a tranzitország kifejezés?
   3. Milyen veszéllyel jár(hat) az illegális migráció a befogadó országra nézve?

A válaszok közül az első ugyebár egy matematikai feladat megoldása, amivel kiválóan lehet sulykolni, hogy közel kilencszeresére nőtt a menedékjogi kérelmet benyújtók száma, a második egy egyszerű definíció, amit már 2015-ben is unalomig hallgathattunk, a harmadik azonban már érdekes kérdés.

Illegális migráció: 2015-ben a magyar kormány egyébként még legtöbbször „megélhetési bevándorlóknak” nevezte egy kalap alatt az összes menekültet. Az illegális migráció kifejezéssel pedig többek közt az a probléma, hogy hivatalosan inkább az „irreguláris migráns” a gyakoribb megnevezése azoknak, akik megfelelő engedély nélkül tartózkodnak egy adott országban. A magyar jog pedig sem az illegális migráció, sem az irreguláris migráció fogalmát nem ismeri (erről egyébként itt olvasható egy remek cikk, amely még az új időszámítás előtti Origón jelent meg).

Na de ha már egy érettségi feladatsorról beszélünk, nézzük is meg, hogy a megoldókulcs szerint mi lett volna a helyes válasz erre a kérdésre:

„Az illegális migráció veszélye az ellenőrizhetetlenség, a hozzá kapcsolódó, és abból hasznot húzó cselekmények. Pl.: Az embercsempészet, az emberkereskedelem, a szervezett bűnözés, a hamis úti,- és személyi okmányok előállítása, a feketegazdaság növekedése, a korrupció. A jelenség számos gazdasági, egészségügyi, és szociális feszültség okozója lehet.”

2015. május 13-án délután 14 órakor 26 helyszínen 477 vizsgázó tett írásbeli emelt szintű érettségi vizsgát társadalomismeretből. Hogy közülük hányan írtak jó választ az illegális migrációs kérdésre, azt persze nem tudjuk.

A feladatsor azonban a mai napig fent van az Oktatási Hivatal honlapján, ki tudja, azóta hányan nézték meg, hogy felkészüljenek a saját társadalomismeret érettségijükre.

Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy az érettségin egy olyan kérdéssel is szembesültek a diákok, amely egy gyűlöletkeltésre bőven alkalmas, pusztán politikai céllal megkonstruált, évek óta tartó kampánysorozat egyik állomását örökíti meg. Szintén nagy kérdés, hogy vajon ha egy diák az illegális migráció kapcsán a magyar kormány befogadásellenes, sokszor embertelen eljárását jelölte volna meg veszélyként, akkor érettségi dolgozata vajon milyen elbírálásban részesülhetett volna?

Kérdés továbbá, hogy valójában beszélhetünk-e elfogulatlanságról, amikor egy ilyen téma kerül bele egy érettségi feladatsorba? Mi szükség van arra, hogy egy érettségi alkalmával kiszámoltassuk a diákokkal, hányszorosára nőtt az illegális migránsok száma, mintegy beléjük sulykolva, hogy sokszorosára?

A 2015-ös érettségisort a mai napig fent találjuk az Oktatási Hivatal holnapján, így az azóta eltelt két és fél évben is bizonyosan rengetegen megnézték…

„Őszintén szólva nagyon lehangoló, hogy ilyen feladatsorral is lehet készülni az érettségire, mintha nem ömlene minden sarokról amúgy is a migránsozás már évek óta. Főleg, hogy fogalmam sincs, hogy az elmúlt években ki és hogyan beszélt az iskolákban úgy egyáltalán a menekültek helyzetéről, vagyis hogyan lehetett volna felkészülni egy ilyen kérdésre. A kormánypropagandából? Nem jut abból elég az utcára, muszáj volt bevinni az iskolába is, hogy a diákok direkt is szembesüljenek vele, ráadásul egy olyan, számukra rendkívül fontos megmérettetés kapcsán, mint az érettségi?” – tette fel a kérdést a feladatsort a Mércének elküldő pedagógus.