Polt Péter legfőbb ügyész válaszolt Ingeborg Grässlének, az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága elnökének, aki február végén a Politico magazinnak adott nyilatkozatában valódi nyomozást szorgalmazott az Elios-ügyben. A Fidesszel amúgy szövetségben álló CDU-s politikus akkor arról beszélt, hogy számára a magyar hatóságok nem tűnnek ügybuzgónak a miniszterelnök vejét is érintő korrupciós botrányban.
A legfőbb ügyész azt írja, szerinte valódi nyomozás folyik az ügyben. Az ügyészség honlapján közzétett válasz szerint az OLAF közvilágítási tenderekkel kapcsolatos észrevételeit tartalmazó ajánlást január 8-án kapta meg a Legfőbb Ügyészség. Azt akkor a Megyei Főügyészséghez továbbították, ami két hét múlva el is rendelte a nyomozást, különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények ügyében.
A nyomozás megindításával azonban Grässle is tisztában volt, erre hivatkozott is Politicós nyilatkozatában: kétségeit azzal kapcsolatban fogalmazta meg, hogy vajon a Fidesz korábbi politikusa által vezetett ügyészség valódi nyomozást folytat-e a miniszterelnök egyik családtagja ellen. Polt válaszlevelében azt írja, megütközéssel olvasta Grässle levelét.
Az Európai Bizottság költségvetési ellenőrző bizottságának elnökét a legfőbb ügyész szerint félretájékoztatták, hogy azt feltételezze, Magyarországon létezik nem valódi nyomozás is.
Polt Grässle azon állítására is reagál, ami szerint az OLAF-jelentésből egyértelművá vált, hogy csalásról van szó. Szerinte ez az állítás a közvélemény félrevezetésére alkalmas, mert az OLAF az EU pénzügyi érdekeinek védelmezőjeként nem nyomozhat büntetőügyekben, és a nemzeti hatóságok munkáját segítheti. Azt, hogy történt-e csalás vagy sem, csak a magyar hatóságok mondhatják ki.
Grässle anno arra is felhívta a figyelmet, hogy a 4-es metróval kapcsolatos OLAF-ajánlásra karácsonyig ígért választ a legfőbb ügyész, ezt mégsem kapta meg. Polt Péter Legfőbb Ügyész mostani levelében adott tájékoztatást a német politikusnak.
Az Elios-ügy februárban robbant a magyar nyilvánosságban, miután a magyar kormány által eltitkolni kívánt OLAF-jelentés a 24.hu birtokába jutott. Az OLAF jelentéséből kitűnik, hogy 17 önkormányzat közvilágítási tenderével csalhattak szervezetten a Tiborcz Istvánhoz, Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez kötődő cégcsoport javára, és a magyar állampolgárok kárára.
Az ügyészségre ezt követően helyeződött nyomás, főképp miután nagy nyilvánosságot kapott, hogy 2016-ban már lezártak az Elios-csoport kapcsán egy nyomozást, azzal, hogy semmit nem találtak. Ingeborg Grässle talán erre a tényre is alapozhatta sejtését, miszerint Magyarországon létezik olyan, hogy nem valódi nyomozás.
(MTI, Mérce)
