Furcsa pillanatok játszódtak le kedd délután: miközben az LMP vezetői arról tájékoztatták a sajtót, hogy abbahagyják az ellenzéki pártokkal való sikertelen koordinációs tárgyalásokat, addig Budapest 15-ös körzetében jelöltjük, Kassai Dániel visszalépett a szocialista Kunhalmi Ágnes javára.
Miután a vasárnapi tárgyalások az MSZP-vel és a DK-val nem hoztak megállapodást, és hasonló véget értek a Jobbikkal folytatott hétfői egyeztetések is, az LMP vezetése bejelentette, innentől nem a tárgyalásokra, hanem a választók mozgósítására összpontosítanak. Épp ezért volt meglepő Kassai sajtótájékoztatóval párhuzamos bejelentése.
A Képviselői Irodaháznál tartott sajtótájékoztatón azért Hadházy Ákos társelnök jelezte, hogy nem zárkóznak el további visszalépésektől, csak épp ezentúl nem lesznek ők a tárgyalások kezdeményezői.
Ezt erősítette meg a párt két politikusa is a Mércének: elmondásuk szerint a választásokig hátralévő időszakban még lehet számítani néhány egyoldalú LMP-s visszalépésre.
Frissítés 19:40 – Meg is érkezett a második visszalépés. Ungár Péter az ATV Egyenes Beszéd c. műsorában jelentette be, hogy visszalépnek a Veszprém megyei 2. sz. országgyűlési egyéni választókerületben a Jobbik képviselőjelöltjének javára.
Egyik forrásunk, vezető LMP-s politikus azt is hozzátette, a pártot nem lehet azzal vádolni, hogy 150 millióért nem akar összefogni – utalva az MSZP-P szövetség azon problémájára, hogy már csak három helyen léptethetnek vissza egyéni képviselőjelölteket, ha nem akarnak 150 millió forinttal kevesebb kampánytámogatást kapni.
Az LMP Kassai visszalépésével most szintén 150 millióval kap kevesebbet.
A korábbi hírek szerint az MSZP ugyanis olyan alkut ajánlott, amely értelmében az LMP-nek 10 helyen kellett volna visszalépnie, cserébe az MSZP-P csak annyit léptetett volna vissza, amennyi elegendő a 150 millióval magasabb kampánytámogatáshoz.
Mindez – vagyis a tény, hogy az LMP úgy látja, a kampányfinanszírozási kérdés állt a szocialistákkal való megegyezés útjába – továbbra sem magyarázza a keddi két bejelentés időzítési furcsaságait.
Felmerül ugyanis a kérdés, vajon összhangban van-e a párt vezetésének és egyes jelöltjeinek a szándéka, vagy vajon nem arról van-e szó, hogy a párt kongresszusi határozata által megkötött kezű elnökséggel szemben egyes jelöltek magánakcióban lépnének vissza.
Forrásunk szerint erről nincs szó, Kassai visszalépését csak holnap szerették volna bejelenteni, a mai sajtótájékoztatón pedig egyetlen üzenetet szerettek volna közölni: hogy a tárgyalásokat befejezték.
Az LMP-nek kongresszusi döntése van arról, önállóan indulnak, ám a párt március 10-i Országos Politikai Tanácsa elvben megnyitotta az ajtót az ellenzékkel való együttműködés felé. Az OPT-nek kétharmados döntésre lett volna szüksége ahhoz, hogy felülírja a kongresszus döntését, ám erre nem került sor. Annyi történt csupán, hogy a Jobbiktól a DK-ig terjedő közös megállapodás ötlete ment át az OPT-n, és ennek esetleges nyélbe ütéséhez is kongresszusi határozatra lett volna szükség.
A nyilvánosságban ezt sokan úgy értelmezték, mintha valójában az LMP csak kibúvót keresne, hiszen a többi baloldali párt már korábban elzárkózott a Jobbikkal való koordinálás gondolatától.
Több résztvevő is állította, az Országos Politikai Tanácson újra nyilvánvalóvá vált, még mindig erős a különutasságot akaró tábor az LMP-n belül, ők voltak azok, akik a 2014-es összefogást is ellenezték. A belső viták akkor pártszakadáshoz vezettek. A 444.hu írt arról, létezik egy 30 képviselőjelölt által aláírt nyilatkozat, amelyben az aláírók kiállnak a külön indulás mellett, és lemondásukat helyezik kilátásba, ha ez nem történik meg.
Kérdésünkre az LMP-s forrásunk elmondta, ez a hír egy félreértésen alapszik: ilyen nyilatkozat ugyan létezett, de azon nem 30 jelölt, hanem harminc párttag szerepelt, közöttük csupán 1-2 képviselőjelölttel.
Látszólag tehát Kassai Dávid mai visszalépése nem a pártvezetéssel megy szembe, hanem annak stratégiáját követi, és még várhatunk pár hasonló visszalépést máshol is, amelyek célja az lesz, hogy rámutasson: az LMP nem kompromisszumképtelen, hanem a többi ellenzéki párt áldozza fel a kormányváltást a kampánytámogatások vagy más önös szempontok miatt.
És vajon ebből a stratégiából nem lesz-e gond az LMP-n belül? A Mércének nyilatkozó LMP-s politikus szerint nem: az LMP szerinte már nem egy „bázisdemokratikus hippiközösség”, hanem egy politikai közösség.
A kérdés most már csak az, vajon hány helyen fognak a párt jelöltjei visszalépni a következő időszakban, és hol.
(címlapkép: MTI / Szigetváry Zsolt)
