Járóka Lívia fideszes politikusként 2004 és 2014 között töltött be európai parlamenti képviselői posztot, igaz, magát inkább vallotta a romák és a legszegényebbek szószólójának, mintsem politikusnak. Ezt a szakpolitikai szerepet megfelelően el tudta látni: európai szintű felzárkóztatási programokkal foglalkozott, a hazai belpolitikai vitákban még akkor sem foglalt állást, ha azoknak romákat érintő aspektusai is voltak. Járóka 2017 szeptemberében visszatérőként az Európai Néppárt alelnöki posztját foglalta el. A Fidesz 28. kongresszusi nagygyűlésén tartott beszédében azonban már érezhető volt, hogy ezért a kimagasló posztért cserébe – amit mindezidáig soha nem töltött be magát romának valló személy – ezúttal már nagyobb pártpolitikai szerepvállalást is várnak cserébe.
Járóka Lívia nemrég azzal fenyeget bennünket romákat, hogy amennyiben a menekültek megvetik a lábukat a kontinensen, az Európai Uniónak nem marad forrása a romákat felzárkóztató programok folytatására és a leginkább rászorulók életminőségének javítására. Nem újkeletű gondolat a romák és migránsok szembeállítása a Fidesz részéről, a téma újbóli felemlegetéséből egyértelmű, hogy a közelgő választásokon a mi szavazatainknak is nagy a súlya; még a mérleg nyelve is lehetünk. Ezen túlmenően van még egy nagyon fontos kérdés, amit a szembeállítás után fel kell tennünk magunknak: hagyjuk-e magunkat manipulálni, hagyjuk-e azt, hogy más kisebbségi csoportokkal félemlítsenek meg bennünket, vagy saját kisebbségi létünkből eredő tapasztalatainkra támaszkodva elutasítjuk mindezeket, és ellenállunk az alaptalan megfélemlítésnek.
Járóka Lívia határozottan állítja, hogy Európa saját roma szegényeinek felzárkóztatása meg kell hogy előzze a menekült emberek befogadását, illetve integrálását. Erről Donald Trump amerikai elnök „America First” szlogenje jut eszembe, de tőlünk romáktól ez a felsőbbrendűséget hirdető nacionalista megközelítés teljesen idegen, nem engedhetjük, hogy ez a beszédmód az egyenlőségünkért folytatott politikai mozgalmaink része legyen.
Mindeközben,
amíg Járóka a menekültekről, mint a romák boldogulásának legfőbb akadályaként beszél, addig a miniszterelnök Miskolcon a magyar romák belső migrációját, a romák városba költözését említi intő példaként a helyi lakosoknak, mint az együttélés teljes csődjét.
Elvárható lenne, hogy az alelnök asszony egyeztessen a miniszterelnökkel arról, hogy kik legyenek a rettegés céltáblái, és kik az eszközei. Ennek hiányában durva rettegési háromszöget sikerült kialakítaniuk a közelgő választások hevében.
Nem tehetjük Európa legkiszolgáltatottabb csoportjának támogatását attól a humanitárius kötelességünktől függővé, melyet a menekültek felé kell tanúsítanunk. Mit szólnánk hozzá, ha az Európai Unió környezetvédelmi bizottsága azzal állna elő, hogy élővizeink tisztaságára most nem tudunk fókuszálni, mert a levegő szennyezettségét kell kezelnünk? Egyik ügy sem lehet előrevalóbb a másiknál.
Ez egy abszurd érvelés, amit nem fogadhatunk el, mert amíg látszólag a romák és a szegények érdekeit védi, valójában csak a Fidesz rövidtávú politikai érdekeit szolgálja a hangulat keltésével és a kiszolgáltatott csoportok és velük szolidáris emberek megosztásával. Nem véletlen, hogy angol nyelvű interjúiban Járóka említést sem tesz arról, hogy a roma- és menekült-kérdés bármilyen módon összefüggne vagy hatással lenne egymásra. Ez csak a hazai romák és szegények bizonytalanság-érzését és félelmeit próbálja fokozni Járóka személyében egy autentikus megszólalóval, akivel a párt hitelesíteni tudja magát.
Járóka a riportban méltatta a magyar kormány erőfeszítéseit, melyek véleménye szerint eredményesek is voltak: csökkent a szegénység, amit a nyugat-európaiak nem mondhatnak el magukról, hiszen ott szerinte megduplázódott a nélkülözők száma a korábbi évekhez képest. Az interjú alatt végig sikerül a kormány által elvárt „józan kelet” illetve „meggondolatlan nyugat” végletekig leegyszerűsített kommunikációs paneljét prezentálnia. A pipogya nyugatiak azt hiszik, hogy ők jobban tudják, pedig inkább kellene hallgatni ránk, mivel nekünk nagyobb tapasztalatunk van az integráció területén.
Járóka Lívia szerint az elmúlt pár évben a romák 20%-át sikerült integrálnia a magyar kormánynak.
Sajnos az nem derül ki, hogyan jutottak erre az eredményre, és milyen intézkedések hatására történtek a sikerek, de valószínűsíthetjük, hogy ebbe azokat a közmunkásokat is beleszámoltak, akiknek Lázár János kancelláriaminiszter szerint a kormány bölcsességéből kifolyólag délután háromkor már nem sok kedvük marad, hogy elmenjenek lopni.
Ezt a politikai szemléletet szerintem jobb, ha nem tesszük ki az ablakba, nem hiszem, hogy követendő minta lenne bármelyik tagállam számára.
Érthető okokból nem került említésre a Farkas Flórián által fémjelzett „Híd a munka világába” program, aminek során 1,6 milliárd forintot tapsoltak el úgy, hogy egyetlen arra rászoruló embert sem képeztek tovább, és senkinek sem sikerült munkát biztosítani.
Ez lenne a Fidesz keleti típusú integracós modellje, amitől hanyatt kellene vágnia magát fél Európának?
A Magyarországon élő romák és szegények helyzete a Járóka Lívia által meghatározott három legfontosabb területen – oktatás, foglalkoztatottság és lakhatás – egy jottányit sem változott. A romák többsége ugyanazokban az alacsony oktatási színvonallal rendelkező iskolákban kényszerül tanulni, melyek többségében szegregáltak is.
Mindezeket tetézi az elhibázott oktatási rendszer, mely nem teszi lehetővé a különböző igényekhez, képességekhez és készségekhez való igazodást. Ezen felül az átmeneti megoldásként aposztrofált közmunkaprogramból továbbra sincs kiút. Hol van az a tízezer fiatal, akiknek piacképes szakképesítést ígért a miniszterelnök? 2011-ben maga Járóka Lívia népszerűsítette a tervet számos televízió képernyőjén.
Járóka Lívia 2011-ben arról tájékoztatott bennünket, hogy soha ilyen magas szinten nem tárgyaltak az Unióban roma ügyet, és az általa elkészített Roma Stratégiát széleskörű támogatottság és elkötelezettség fogadta. Sajnos azonban a stratégia korántsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mindazok ellenére sem, hogy ekkor még nem beszélhettünk menekültkrízisről.
De ez nem is Járóka Lívia szakmai felkészültségén, rátermettségén múlott: az általa hangoztatott szociálpolitikai irány köszönőviszonyban sincs a kormány „értekéivel”.
Amíg ő az integrált oktatást népszerűsíti Brüsszelben, addig itthon Balog Zoltán foggal körömmel védte az egyházi szegregált iskolák működését.
Korábban adott interjúiban Járóka hangsúlyozta, hogy minél több időt töltenek a hátrányos helyzetű fiatalok az oktatási intézményekben, annál nagyobb esélyük lesz a munkaerőpiacon. A kormány pedig leszállította a tankötelezettséget 16 évre. Amíg Járóka Roma holokausztmegemlékezést tart, addig a Fidesz-alapító Bayer Zsolt állatoknak nevezi az ország roma lakosságát – és ezután bezsebel az államtól egy lovagkeresztet.
Járóka Lívia visszatérése után az Európai Parlamentben többek közt a romák és szegények minőségibb egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését tűzte ki célul. A hazai egészségügyi állapotok ismereteben ezzel kapcsolatban újfent nem sok jóra számíthatunk. A 2019-ben induló Roma Stratégia 2.0-tól pedig hogyan is várhatnánk mást, ha a jelenlegi kormány marad hatalmon, hiszen Farkas Flórián romaügyi kormánybiztos munkájára Orbán Viktor a korrupciós botrányok ellenére a jövőben is számít.
