- Február 23-án, a Kossuth téren jelentette be a Független Diákparlament, hogy három miniszterelnök-jelölt elfogadta a meghívásukat, így lesz vita az oktatásról
- Szél Bernadett (LMP), Karácsony Gergely (MSZP-Párbeszéd) és Vona Gábor (Jobbik) mellett természetesen Orbán Viktor is hivatalos volt a vitára
- Ő azonban nem fogadta el a felkérést, így 12 év után most sem sikerül egy asztalhoz ültetni a választások előtt a többi jelölttel
- A Mérce percről percre tudósít az eseményekről, Törley Katalin (Tanítanék Mozgalom) pedig segít nekünk eligazodni a vitában
Élő közvetítésünk itt követhető:
Mind Vona, mind Karácsony, mind Szél elég felkészült volt. Nagyon mélyen nem mentek bele egy témába sem, de magabiztosan tudtak érvelni, és szakmai érveket hozni majdnem mind kérdésben.
A legkeményebb ütközőpont egyértelműen a szegregáció kérdése volt, ahol Karácsony Gergely akarta kiprovokálni Vonából a rasszistát, de ez nem sikerült. Karácsony azzal érvelt, hogy egyetlen szakmai anyag se támasztja alá, hogy az integráció árt a jó tanulóknak, viszont minden szakmai anyag azt mondja, hogy segít a félzárkózóknak. Vona azzal érvelt ez ellen, hogy nem szegregáció vagy integráció a kérdés, hanem a személyesség, az egyedi képzés a 21. századi oktatás alapja. Szél eközben azt képviselte, hogy az integráció jó és fontos, de ahhoz pénz kell az oktatásba, így ez az elsődleges.
A másik ütközőpont szintén Karácsony és Vona között volt. Amikor Karácsony azzal támadta Vonát oktatási kérdésekben, például a tankötelezettség kapcsán, hogy mást mondott, mint 2 éve, Vona azzal vágott vissza, hogy ő elismeri, hogy változik, de ezt egy párton belül teszi, míg Karácsony pártot változtat.
Az alapkérdésekben, a digitalizációban, az oktatási források növelésében, az emberközpontú oktatás erősítésében mind egyetértettek.
A vita után azért az ember kíváncsi lett volna, vajon Orbán Viktor mit válaszol ezekre a kérdésekre.
19.20-kor, a lehető legjobb időzítéssel szemlézte az MTI Orbán Viktor Nyíregyházi Televíziónak adott interjúját.
Míg a többi jelölt arról vitatkozott, hogy hogyan lenne megállítható az ijesztő méreteket öltő elvándorlás, Orbán felmérésekre hivatkozva azt állította, Magyarország azon kevés európai országok egyike, ahol az emberek azt érzik, hogy a gyerekeik jobban fognak élni, mint ma ők élnek.
Azt is elmondta,
„Bárkivel vállaljuk, vállalom a csatát, azért, hogy megvédjem Magyarországot!”
A mai oktatásról szóló miniszterelnök-jelölti vitára a Fidesz-KDNP jelöltje nem fogadta el a meghívást.
Ez az utolsó kérdés.
Szél Bernadett azt hangsúlyozza, hogy az önkormányzatoknak vissza kell adni az iskolákat, amennyiben vissza tudják venni. Ha nem, akkor segíteni kell, hogy vissza tudják. Bedobja az autonóm kerekasztal gondolatát. Ezt önkormányzati szinten szerveznék meg, és a helyi oktatás szereplői ülnék körül.
Vona a KLIK-et szidta, ami azért rossz intémény, mert túlzottan centralizált. Fontos, hogy az érintettek együtt alakítsák az oktatási rendszert, és „megtalálják az arany középutat” a központosítás és a decentralizálás közt.
Karácsony szerint nincs egyszavas válasz. A decentralizációra az autonómia miatt van szükség, de azt központilag kell garantálni, hogy egyenlő minőségű oktatást kapjon minden gyerek, a szegény és a gazdag településen is.
Karácsony szerint az okos eszközök kulcsfontosságúak a fiatalok oktatásában, de ehhez az is kell, hogy az iskolákban legyenek ilyenek. Alapkompetenciákat kell átadni szerinte, mert a munkaerőpiac túl gyorsan változik.
Minden háztartásba széles sávú internetet szeretne Szél Bernadett, szerinte ez olyan fontos, mint a víz. Nem kitiltani kell az okos eszközöket az iskolából, hanem úgy használni, hogy segítsenek.
Vona szerint sok szegényebb család számára nem megengedhető, hogy ilyen digitális eszközeik legyenek, ezt kell megoldani. De Vona szerint a pedagógusok félkészítése is fontos, mert sokan nem értenek ezekhez az eszközökhöz. Szerinte általános probléma a mostani generációknál, hogy nem tudnak tanulni, ezt is meg kell oldani.
Ahhoz kell bátorság, hogy valaki itthon maradjon Orbán országában Vona szerint. Szerinte nem az a tét, hogy bevándorló ország lesz-e Magyarország, hanem, hogy kivándorló ország lesz-e.
Szél Bernadett szerint egy új országot kell teremteni, ahol a bizalom légköre uralkodik, a félelem helyett.
Mindkét politikus egyetértett, hogy ez gazdasági kérdés is, nem csak oktatási és politikai.
Karácsony szerint a jó felsőoktatás, a lakhatás megoldása, a bérlakás rendszer, az ifjúsági garanciával növelt fiatal munkavállalási lehetőség a garanciája annak, hogy a fiatalok itt maradjanak. De szerinte a legfontosabb, hogy egy olyan országot csináljunk, ahol van perspektíva.
Ezt a kérdést Szél Bernadett gyerekkorában nagyon utálta, mert szerinte az lett volna az érdekes, hogy ő mit gondol.
Szél szerint a diákoknak továbbra is ki kell állniuk magukért, és közösen vissza kell vennünk a hazát.
Karácsony számonkérte Vonán, hogy 2 éve még mást gondolt az oktatásról mint most. Erre reagált Vona, aki azt mondta, ő bevállalja, mindenki változik, ő is változik, ő egy párton belül változott, Karácsony meg több pártban. A közönség hangos röhögéssel és ujjongással fogadta Vona fricskáját.
Karácsony szerint az oktatás legfontosabb feladata a vitakultúra és a kooperáció fejlesztése.
A párbeszédes politikus a legfontosabb mondandóját is idecsempészte: Mindannyian egy közös ország polgárai vagyunk. Nem azt kell nézni, ki a magyar, hanem hogy ki mit tesz ezért az országért.
Szél Bernadett után azt is megjegyzi, támogatja a választójog korhatárának 16 évre való csökkentését.
Sajnos a szűk időkeretek miatt valódi vita legfeljebb csírájában jelent meg, pedig néhol azért megkapargatták a résztvevők a legnehezebb kérdéseket.
Így például az esélyegyenlőségről szóló résznél ki is derült a lényeges különbség a Jobbik és az oktatási minimumot aláíró többi párt között, a valódi vita hiánya azonban lehetővé tette, hogy Vona rébuszokban fejtse ki a deszegregációról vallott nézeteit, néhány hangzatos szakkifejezés mögé bújva. Az inklúzió kérdése valóban megérne egy teljes estés vitát… Az iskolarendszer jobb irányba kormányzása hosszú és fáradságos munka, nagy a rendszer tehetetlensége, ezért minden könnyítő, felszabadító, autonómiát, függetlenséget biztosító intézkedést és szemléletváltást, amiről szót ejtettek egy-két percben, el kellene indítani.
A vita létrejötte maga nagyon fontos és üdvözlendő, ugyanakkor sajnos sokszor a szlogenek szintjén maradt.
A következő kérdés a demokratikus oktatásról és az állampolgári tudatosságról szól.
Vona szerint a demokratikus értékek megerősítéséhez a felnőtt társadalomnak kellene példát mutatnia, ami jelenleg nem megy, lásd politika.
Az oktatásnak közösségi együttműködésre is kell nevelni a gyerekeket, és az önkéntességet is jobban be kellene vezetni az oktatásba.
A kormány Vona szerint kisajátította a „nemzet” szót, és dohányboltokra írta, pedig az oktatásban is meg kell jelennie a hazafiságnak, nem címszavakban.
Karácsony rögtön meg is jegyzi, hogy a kormány minden bizonnyal sokat tanult ebben a Jobbiktól.
Karácsony Gergely többször is hivatkozott az oktatási minimumra, illetve az abban foglaltakra. De mi is az pontosan?
Idén január végén a Tanítanék Mozgalom és az Oktatói Hálózat jelentette be, hogy az ellenzéki pártok részvételével közösen kidolgozták azt az oktatási minimumot, amelyben foglaltakat a dokumentumot aláíró pártok (MSZP, a DK, az LMP, az Új Kezdet, az Együtt, a Párbeszéd, a Momentum, a Liberálisok és a MoMa) kormányra kerülésük esetén garantálják, hogy megvalósítanak a köz- és a felsőoktatásban egyaránt.
Sok pénzt kell tenni az oktatásba, hogy az integráció feltételeit meg lehessen teremteni – jelenti ki Szél.
Az LMP miniszterelnök-jelöltje arra is felhívja a figyelmet, hogy komplex problémáról van szó: az integrációhoz szükség van arra is, hogy segítsék azokat a pedagógusokat (például szolgálati lakással), akik részt vesznek ebben a folyamatban, hogy nyugodt körülmények között dolgozhassanak, és a legjobb képességeik szerint segítsék a gyerekek beilleszkedését.
Az integráció spontán szegregációt okozhat – fejtegeti Vona.
Maguk a pedagógusok mondják vidéken, hogy szükség lenne arra, hogy eldönthessék, mi a helyes megoldás, a gyerekek fejlődése szempontjából.
Vona a differenciált oktatást a 21. századi oktatás alapfeltételének nevezi – vagyis lényegében nem mond nemet a szegregációra, csak máshogy nevezi, és a pedagógusokra mutogat.
„Minden gyermeknek joga van ugyanúgy részt venni az oktatásban.”
Karácsony Gergely szerint 2010 előtt is rosszul teljesítettek a kormányok az esélyegyenlőség biztosításában.
Karácsony emlékeztet arra is, hogy az oktatási minimumot a Jobbik nem írta alá, elsősorban az SNI-s és a roma tanulók intágrálására tett javaslatok kifogásolása miatt.
Integrált oktatásra van szükség – jelenti ki Karácsony.
A 21. században nagyon gyakori, hogy a diák olyan dolgokat tud, amiket a tanár nem.
A pedagógus ezért sokkal inkább tanulásszervező kell legyen, nem pedig a tudás birtokosa. Olyan módszereket is kell alkalmazni, ahol a diák maga tud tanulni, vagy a diákok egymást tanítják. A 21. századi pedagógus feladata ezeknek a keretnek a megteremtése Gyarmati Éva oktatási szakértő szerint.
Vona szintézist kíván adni, szerinte négy kulcsa van a jó oktatásnak
- Rugalmasság: Az iskoláknak tudniuk kell változni és alkalmazkodni a kihívásokhoz
- Felelősségre kell nevelni az diákokat: Vona a diákparlamentre hivatkozik, akik a demokratikus felelősségvállalásról sokat beszélnek, és gyakorolják is
- Modernség: Az infokommunikációs eszközöket okosan kell tudni használni
- Gyermekközpontúság: a 21. századi oktatás központjában a gyerek kell álljon
Karácsony szerint az osztálylétszámokat csökkenteni kell, hogy több figyelem jusson a gyerekekre, akiknek szükségleteikre szabottan kell megadni a segítséget.
A tanár szerepét is újjá kell értelmezni: a tanár egy a kísérők közül, útitárs, aki végigkíséri a gyereket az úton, ezért fontos, hogy a munkakörülményei nyugodtak legyenek. De a pedagógus munkáját is segíteni kell.
Fontos, hogy a miniszterelnök-jelöltek kiemelték a pedagógusok munkáját segítő asszisztensek körülményeinek javítását, ez az a csoport ugyanis, akik rendre kimaradnak a béremelésekből is, rettenetesen túlterheltek, nagyon kevesen vannak. Pedig a munkájuk elengedhetetlen az oktatási rendszer egészében.
Szél Bernadett szerint a sikeres pedagógiai rendszerekben a tanár segítséget kap pszichológusoktól, pedagógiai asszisztensektől, az ő feladata, hogy összehangolja a különböző szakemberek munkáját. Magyarországon sokszor ezeket a szakembereket megalázó módon közmunkában foglalkoztatják, holott kulcsszereplői az oktatásnak.
Szél szerint Orbán oktatási rendszere két fő helyen hibádzik: nem bízik a tanárban és a diákban.
Kormos Krisztián szerint nem villanykörte becsavarására, hanem arra kéne nevelni a diákokat, hogy felelős állampolgárokká váljanak. Pénzügyi tudatosságra, az egészség megőrzésére, környezettudatosságra kéne nevelni, ezek a 21. századi tudás alapjai, így lehet felkészíteni egy diákot a jövő kihívásaira.
„Az iskola jelenleg leginkább azzal árt, hogy minél többet tanítjuk a gyerekeket, annál inkább elfelejtik, hogy kell tanulni.”
Ma már olyan helyzetekben kell tanulni, ahol a gyerekek oldják meg a problémákat, nem lexikális tudás bemagolására kell fókuszálni. A problémamegoldásra kéne helyezni a hangsúlyt.
Az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje szerint a sikeres országokban jó oktatási rendszer van. A negyedik ipari forradalom előtt állunk, a legfőbb kérdés tehát, hogy Magyarország oktatását fel tudjuk-e fejleszteni annyira, hogy megfeleljünk a következő időszak kihívásainak. A tudáshoz való hozzáférés jelenleg egyre egyenlőtlenebb – jelenti ki Karácsony.
Felhívja a figyelmet azokra is, akik (egyre többen) kiesnek az oktatási rendszerbből, és akik így képtelenek lesznek megfelelni ezeknek a kihívásoknak. Értük is szükséges tudásalapú, a társadalmi mobilitást elősegítő oktatási rendszert létrehozni.
Az LMP elnöke a Fidesz poroszos módszerei helyett élményközpontú oktatást vezetne be.
100 költségvetési forintból az LMP 20-at az oktatásra fordítana.
Növelni kell a diákok beleszólási lehetőségét is, jelenti ki, elhangzik a „Semmit rólunk nélkülünk” jelmondat is.
Az első kérdés:
Mi az oktatás célja?
A kérdésre először Vona Gábor reagál. 2 perce van erre.
A Jobbik elnöke nagyon büszke a diákokra, akik kiállnak a saját jogaikért.
A cél maga a diák, az ember, ezért a feladat az, hogy a 21. század kihívásainak megfelelő oktatási rendszer kialakítása, hogy ne a múlt, hanem a jövő felé tartson az oktatás.
Társadalmi mobilitás, a 21. század kihívásainak való megfelelés – ezek Vona szerint a legfontosabb sarokpontok. Kritikai gondolkodás, kompetenciák fejlesztése – sorolja Vona a lényeges dolgokat, és kiemeli, hogy módszertanilag és tartalmilag is fontos megújítani az oktatást.
A Szülői Hang nemrég egy 10 ezer szülő által kitöltött kérdőívet publikált. Íme egy idézet belőle, ami elég jól szemlélteti az oktatás jelenlegi helyzetét:
„A gyerekek kiégve kerülnek ki a középiskolából. Az iskolát azonosítják azzal, hogy egy olyan helyen kell legyenek ahol teljesen felesleges dolgokkal töltik az időt, a tanárok szívatják őket és az életre egyáltalán nem készíti fel. Értelmetlennek és kidobott időnek érzik, ami alatt hasznosabb dolgokkal is foglalkozhatnának, mint olyan dolgokat magolni amit 1 hét után úgyis elfelejtenek. Több évnyi iskolába járás sem segít kideríteni, hogy ki miben jó és mi lenne a neki való pálya. Tragikus, szégyen és óriási bűn így bánni a gyerekekkel.”
- Melyek (lennének) az oktatási rendszer legfontosabb céljai?
- Hogyan nézne ki egy korszerű, 21. századi oktatási rendszer?
- Hogyan valósítható meg a felelős állampolgári nevelés az iskolában?
- Hogyan lehetne igazságos(abb) az oktatási rendszer? Hogyan csökkenthetőek a diákok közti esélykülönbségek?
A vitán részt vesz még Gyarmathy Éva (klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, az MTA tudományos főmunkatársa) és Kormos Krisztián (diák, Független Diákparlament).
A Független Diákparlament január-februárban két többezres tüntetést is szervezett, hogy felhívják a figyelmet az oktatás jelenlegi legnagyobb problémáira a diákok szemszögéből. Elsősorban a túlterheltség, a korszerűtlenség és az esélyegyenlőtlenség ellen szólaltak fel.
A diákok 12 pontja így néz ki:
