2010 óta 28%-kal csökkent az összes önkormányzati bérlakás száma Hódmezővásárhelyen – derült ki Spät Judit, az Együtt politikusának közérdekű adatigényléséből. Mindez a párt szerint azt a gyanút veti fel, hogy itt is eltékozolják a közvagyont.

A közérdekű adatigénylése nyomán kiderült, hogy Hódmezővásárhelyen 2010 és 2018 között az önkormányzati bérlakásállomány negyedével csökkent, ráadásul eközben a szociális alapon kiadott bérlakások száma ennél is durvábban, 54%-kal zsugorodott. Míg 2010-ben a városi önkormányzat 653 darab lakásbérleménnyel rendelkezett, addig 2018 év elején ez a szám már csak 471 volt, ami 28%-os csökkenés.

A szociális alapon kiadott lakások számában azonban sokkal drasztikusabb a csökkenés 8 év alatt: a korábbi 561 lakás helyett ma már csak 259 lakás működik szociális bérlakásként, ez 302 darabos csökkenés. A szociális bérlakások egy részét eladták, egy részének pedig piaci alapúra emelték a bérleti díját, így a piaci alapon bérbeadott önkormányzati lakások száma több mint háromszorosára nőtt, 45-ről 161 darabra.

A szociális bérlakások elkótyavetyélését 2016-ban dolgozta fel a Délmagyar.hu. A cikk megjelenéskor egyszerre hetven lakást árult a vásárhelyi önkormányzat – olyanokat is, amelyekben laktak. Mindezt egy olyan tendencia kellős közepén tette, amikor az önkormányzati bérlakásokra három-négyszeres volt a túljelentkezés. A nem szociális önkormányzati tulajdunó bérlakások közül pedig sok a CSOK-láz áldozatává vált.

A Délmagyar írása szerint 2016-ban döntött a vásárhelyi közgyűlés az önkormányzati lakások bérbe- és eladását szabályzó rendelet módosításáról. A benne lakók élhetnek ez alapján elővételi jogukkal – bár mivel az összkomfortos lakások ára 6 és 17 millió között mozog, a legtöbbjüknek esélye sincs, hogy megvegye. Ha egy összegben fizetnek, 20 százalékos kedvezményt kapnak az árból, de választhatják a részletfizetést is.

Ha egyiket sem veszik igénybe – mert nem tudják –, a város lakottan is értékesítheti az ingatlanokat. Arra pedig semmi garancia nincs ilyen esetben, hogy az új tulajdonos nem emeli a helyben szokásosnál jóval magasabbra a lakbért, ezzel kényszerítve távozásra a benne élőt, aki a bíróságon szerezhet érvényt jogainak.