Az utóbbi években Pakisztánban is egyre népszerűbb ünnepet még tavaly tiltotta be a Legfelsőbb Bíróság, néhány napja pedig a médiahatóság figyelmeztetett arra, hogy tilos bármely audiovizuális vagy írott, elektronikus médiában szót ejteni a Valentin-napról, amely kritikusai szerint nemcsak Nyugat-majmolás, de az iszlám erkölccsel is szembemegy.

Tavaly február 13-án egy magánszemély kezdeményezésére döntött úgy a pakisztáni Legfelsőbb Bíróság, hogy a nyilvános tereken megtiltja az „immoralitás, a meztelenkedés és az illetlenség ünnepe”, azaz a Bálint-nap promócióját és megtartását. A döntéshez nagy mértékben hozzájárult, hogy az utóbbi években egyre nagyobb népszerűségre tett szert az esemény a túlnyomó többségben muszlim, ezen belül pedig 80-90 százalékban szunnita lakosság körében, amelynek persze fontos üzleti hozadéka is van.

Elsősorban a nagyvárosok boltjait és utcáit árasztják el évről-évre a szív alakú lufik, a virágcsokrok közepére ültetett pink macik és hasonló termékek, ami kétségtelenül meglepő egy olyan országban, ahol a házasságok nagy részét még mindig a családok egyeztetik le, így a randizás szerepe nem túl jelentős.

A tavalyi döntést ezúttal a médiahatóság teljes tiltása is megerősítette, ami elsősorban az interneten aktív, jellemzően anglofón fiatalság körében keltett felháborodást. Sokan ironizáltak pl. azon, hogy a bírák számára kevésbé fontos, hogy az ún. becsületgyilkosságok elkövetőinek vagy a szélsőséges prédikátoroknak körmére nézzenek, mint az, hogy betiltsák a „szerelem ünnepét”.

Aki nyilvános helyen randevúzna a mai napon, ismét azt kockáztatja, hogy akárcsak tavaly, rendőrök zavarják meg.  Tavaly számos ilyen videó keringett a neten, akárcsak olyan felvételek, ahol a tiltás ellenére valentin-napi portékát áruló kereskedőkre csapnak le a rend őrei.

Annak ellenére, hogy a hatóságok épp az ő álláspontjukat képviselik, szélsőséges iszlamista csoportok is mozgósítottak a napokban. Több demonstrációt szerveztek a Valentin-nap ellen, illetve petícióval hívták fel a polgárokat, hogy nyilvánosan ítéljék el az általuk gyakran „szabad szex ünnepének” nevezett eseményt.

Persze mint minden buta tiltás esetében, itt is megtalálták a kiskapukat: a kereskedők az utóbbi két hétben igyekeztek kimaxolni a Bálint-napban rejlő potenciált, ugyanis a tiltás csak mára érvényes; az éttermek pedig ugyan nem reklámozzák speciális menüsoraikat, de ha a párok betérnek, azért számíthatnak rá.

A hatóságok korábban egyébként pont azért nem tartották jó ötletnek a tiltást, mert nehéz minden árus mellé rendőrt állítani. A tavalyi bírói döntést a pakisztáni elnök, Mamnoon Hussain kirohanása előzte meg, aki egy évvel korábban kijelentette, hogy Valentin egy olyan nyugati kulturális import, amely a pakisztáni értékeket fenyegeti.

Kérdés, hogy mindez mennyire lehet hatékony – ahogy az Al Jazeera szerzője megállapítja, a hasonló profittal kecsegtető események egyre inkább a kulturális protestakciók terepévé válnak. Így például tavaly a Black Friday mintájára pakisztáni cégek is próbálkoztak hasonló megakedvezményekkel. Miután a pénteki imák napjára időzített eseményt sokan kritizálták, megpróbálták az iszlámhoz „közelebbi” színekbe, fehérbe és zöldbe öltöztetni a pénteket (White Friday, Green Friday).

A Valentin-nap körüli küzdelmeknek azonban van ennél sokkal tragikusabb vonulata is, ahol jóval nagyobb szerepet kap az erőszak. 2013-ban Sabeen Mahmud, egy közismert emberjogi aktivista rendezett tiltakozó akciót a déli kikötővárosban, Karacsiban, „Hagyd megtörténni a szerelmet” címmel.

Több halálos fenyegetést is kapott a Valentin-nap melletti kiállása miatt, és 2015 áprilisában lelőtték, nem sokkal azután, hogy az országban élő 5-6 milliós beludzs kisebbség jogairól tartott rendezvénynek adott helyet saját kávézójában.

A beludzsok elleni súlyos jogsértésekkel a pakisztán hadsereget és a hozzá kötődő milíciát vádolták, az eseményre pedig eredetileg egy egyetemen került volna sor, de a kormány nyomására viszakoztak. Ekkor ajánlotta fel Mahmud saját kávézóját.

A megöléséért elítélt férfi, Saad Azis egy interjúban azt mondta, hogy más indokok mellett – Mahmud általában liberális, szekuláris ügyeket népszerűsített – a fiatal nő halálának egyik oka a Valentin-nappal kapcsolatos aktivizmusa volt.

A szélsőséges tradicionalisták győzelme ezen a terepen csak látszólagos, véli Safia Bano filozófia professzor. A pakisztán társadalom  változik, és ez a változás félelmet kelt a gyengülő hagyományokat őrzők körében. A generációs fordulat azonban elkerülhetetlen – a 200 milliós lakosság fele még nincs 18 éves -, ahogy az is, hogy nagyobb teret nyerjen a magánélet, így a szerelem szabadsága is.

(RFI, Al Jazeera, NPR)