Központi utasításra heti két pozitív kicsengésű médiamegjelenést kell prezentálniuk kórházukról az igazgatóknak – értesült a Népszava. Az egészségügyről szeretnének így jobb képet festeni.

A napilap információi szerint ellenőrizni fogják, ki tud két ilyen hírt küldeni, és ki nem. A lap úgy tudja, hogy egyébként nem az egészségügyi szakállamtitkárságtól származik az ötlet, ott még azt se tudják, mire fogják felhasználni ezeket a jelentéseket.

A Népszava által felhívott intézményvezetők elismerték, hogy van ilyen feladat, de nyilatkozni egyikük sem akart. Érzékeltették, hogy nincsenek nagyon meglepve, „van gyakorlatuk az elhallgatásban”, és a „hülye feladatok” teljesítésében. A lapnak nyilatkozó egyik kórházigazgató szerint a kampányidőszakban szinte naponta fordul meg fideszes képviselő, vagy jelölt valamelyik kórházban, hogy átvágjon egy nemzeti színű szalagot vagy ígérjen valami nagyot.

De vajon milyen izgalmas lenne, ha nem jó híreket, hanem megfelelő ellátást rendelne meg a kormány a kórházaktól, és ehhez meg is adna minden segítséget?

Főleg, hogy a héten jelent meg, a tavalyi 575 pontunkon 10 pontot sem sikerült javítani, idén 584 pontot ért el Magyarország az Európai Egészségügyi Fogyasztói Indexen (EHCI), ami az 1000-ig terjedő skálán elég gyengének számít.

Tavaly óta a kevés mögöttünk végző ország közül Albánia és Montenegró is megelőzött minket, Lengyelország holtversenybe került velünk, mi pedig változatlanul a 29. helyen veszteglünk a 32-ből.

Az EHCI 2005 óta 35 európai ország egészségügyi rendszerét méri fel 6 fő szempont, ezen belül 46 indikátor mentén. A 6 fő szempont a betegjogok érvényesülése, az ellátáshoz való hozzáférés, a betegellátás eredményessége, a közfinanszírozott egészségügy bőkezűsége, a betegségmegelőzés és a gyógyszerellátás. Ezeken belül megfelelő minősítést kapott Magyarországon a saját betegadatokhoz való hozzáférés és az online időpontfoglalás lehetősége, a háziorvos aznapi elérhetősége és az antibiotikum használata.

Piros, azaz elégtelen színvonalú jelzővel már sokkal több területet illettek.

A betegszervezetek bevonása, jószolgálati orvosok nyilvántartása, a szolgáltatók minősítése, a rákterápiák 21 napon belüli elérhetősége, a 7 napnál hamarabb hozzáférhető CT vizsgálatok, a szívhalál túlélése, a rák túlélése, a kórházi fertőzések, az abortuszok száma, a magyar egészségügy finanszírozási háttere, a hálapénz jelenléte, a császármetszések aránya, az alkoholfogyasztásból és a magas vérnyomásból eredő betegségek aránya, az új gyógyszerek elérhetősége és az olyan fontos gyógyszerek, mint a  koleszterincsökkentők használata, vagy az újfajta rákgyógyszerek bevezetése mind elégtelennek bizonyult hazánkban.