A cseh elnökválasztás második fordulójában a két napos szavazás végeredménye képpen Milos Zeman eddigi államfő újrázhat. Szoros lett az eredmény, mivel csupán 52% ot kapott, a 48%-ot szerző Jirí Drahos előtt. Az első forduló a felméréseknek megfelelően nem hozott végleges eredményt. Akkor is Milos Zeman államfő kapta a legtöbb szavazatot, 38 százalékot, mögötte Drahos, a Cseh Tudományos Akadémia eddigi elnöke végzett, 26 százalékkal.
Csehország is parlamentáris demokrácia, így az alkotmány nem ad nagy teret az államfőnek, a hatalom java a kormányfő kezében van. Az államfő súlya, főként a közvetlen elnökválasztás 2013-as bevezetése óta nőtt meg. Zeman újraértelmezte a köztársasági elnök szerepét. Sokszor mondott erőseket a protokolláris szerepből kilépve, például viccelődött Putyinnal a likvidálandó újságírókról, Moszkva érdekeit szolgálta akkor is, amikor kijelentette, hogy az Ukrajnától elvett Krímet el kellene ismerni Oroszország részeként.
Euroszkeptikus kiszólásai termékeny talajra hullottak, mert Csehországban utasítják el leginkább a polgárok az Uniót.
A jelenlegi cseh kormányválság miatt erős politikai tétje is volt az elnökválasztásnak. A 2017 őszén megrendezett parlamenti választást az addigi szociáldemokrata kormány elbukta, és a győzelmet a egy self made man, a kelet-európai Trumpnak is becézett Andrej Babis vezette Elégedetlen Polgárok Mozgalma (ANO, a rövidítés egyúttal igent is jelent) szerezte meg. Babis jó kapcsolatot ápol Orbán Viktorral is. A párt azonban a többséget nem érte el, partnerek híján csupán kisebbségi kormányt tudott alakítani, amely megbukott a 2018. január 16-i bizalmi szavazáson. Azóta milliárdos Babis csak egy ügyvezető kormány élén áll.
