Zárt kapuk fogadják ma és hétfőn azokat, akik önkormányzati ügyeket szeretnének intézni, ugyanis 2 napos sztrájkot hirdettek a közszolgálati dolgozók. Béremelést szeretnének kiharcolni, ami nem csak az önkormányzati köztisztviselőkre, hanem mintegy 200 ezer olyan közalkalmazottra, kormánytisztviselőre és közszolgálati dolgozóra is vonatkozik, akinek 10 éve egy fillérrel sem emelkedett a fizetése.
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke közölte, a Magyarországon dolgozó 17 ezer önkormányzati köztisztviselő mintegy 40 százaléka csatlakozott a sztrájkhoz, ami jelentős eredmény. A szakszervezet azért döntött a sztrájk mellett, mert miután megkezdődtek a béremeléseket illető tárgyalások, a kormány a második tárgyalási forduló után kihátrált az egyeztetésből.
Az önkormányzatok már alapfeladataikat sem képesek ellátni, mert a megalázóan alacsony bérek miatt annyian hagyják el a közszférát. Ezért a Magyar Közalkalmazottak, Köztisztviselők és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete sztrájksorozatot hirdet 2018 első három hónapjára!
Posted by Mérce on Wednesday, 29 November 2017
A Magyar Közalkalmazottak, Köztisztviselők és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének novemberi sajtótájékoztatója a tervezett sztrájkról.
A sztrájkban résztvevő munkavállalókkal többek közt a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, az LMP és a Pedagógusok Szakszervezete is szolidaritását fejezte ki.
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy
a vállalhatatlanul alacsony bérek és a fogyóban lévő képzett munkaerő miatt az is előfordulhat, hogy egyes településeken nem tudják biztosítani a választások személyi feltételeit, így akár el is maradhatnak a választások.
Gulyás Gergely szerint ez azért nem következhet be, mert a választások lebonyolításában résztvevők napidíját viszont jelentősen megemelik.
A szakszervezet januárban csak a meghirdetett két napon függeszti fel a munkavégzést, de azt ígérik, ameddig nem érik el céljukat, minden további hónapban újabb napokkal bővítik a sztrájkot.
A Jegyzők Országos Szövetsége elnöke, Tóth János szerint a magyar közigazgatás állandóan változik a lakosság igényeinek változása és a technika fejlődése miatt, így egyre több feladat hárul a közszolgálati dolgozókra, mivel a közigazgatást meghatározó jogszabályok naponta változnak. Ezáltal 25-30 százalékkal nőtt a polgármesteri hivatalok dolgozóinak terheltsége, ám a fizetések nem adaptálódtak ehhez arányosan.
A Fidesz frakcióvezetője, Gulyás Gergely szerint egyértelműen kormányellenes akcióról van szó, különben nem kampányidőszakban hirdettek volna sztrájkot a dolgozók. Állítása szerint a kormány nyitott a tárgyalásokra, a sztrájkolók pedig bele akarnak szólni a politikába. A választás előtti sztrájkot politikai követelésnek, sőt mi több, egyenesen kormányellenes akciónak nevezte. Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter is hasonló véleményen van, szerinte
egyszerűen nem létezik olyan, hogy valaki egy közhivatalban sztrájkoljon.
Miért ne létezne? A közszolgálati dolgozó talán nem ember? Nincsenek jogai? A sztrájkhoz való jogot az Alaptörvény biztosítja mindenkinek. A sztrájk nem politikai követelés, hanem a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeinek érvényesítése érdekében történő nyomásgyakorlás. A közszolgálati dolgozóknak tehát minden joga megvan akár a választások előtti időszakban is sztrájkolni. A közszolgálati bérek problémája nem mostanában merült fel, ha a kormány – állítása ellenére – nem hajlandó még csak tárgyalni sem az ügyről, mégis hogyan kellene felhívni a figyelmet a fenntarthatatlan helyzetre?
