Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Még nem döntötte el az iráni rezsim, hogyan reagáljon a tüntetéshullámra

Hétfő éjszaka újabb 9 ember veszítette életét az iráni tüntetéshullámban, amely múlt csütörtökön kezdődött, és mára országos méretűvé nőtte ki magát. Az összecsapásokban így már összesen legalább 21-en haltak meg. A legutóbbi áldozatok között található egy 11 éves fiú, egy húsz éves fiatal, és az iráni Forradalmi Gárda egy fegyverese is.

A nap folyamán az ország legfelsőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah is megszólalt, ő az ország külső ellenségeit vádolta a tiltakozások szításával.

Mint mondta, Irán ellenségei készpénzt, fegyvereket és titkosszolgálati eszközöket is bevetettek azért, hogy bajt keverjenek az országban.

A nemzetközi sajtó úgy tudja, a hatóságok eddig 450 tüntetőt tartóztattak le, ám őket mind a fővárosban, Teheránban vették őrizetbe. Arról, hogy országosan hány demonstráló került rács mögé, a hatóságok nem bocsátottak ki hivatalos adatokat.

Hosszein Zolfaghari belügyminiszter-helyettes szerint az őrizetbe vettek 90 százaléka 25 év alatti, amiből következtetni lehet a tüntetések szociális hátterére is.

Tüntetés Kermanshah városában, december 29-én (Fotó: Wikipedia)

Bár az országból csak részleges információk jutnak ki, azt is tudni lehet, hogy a mostani tüntetések sokban különböznek a nagy 2009-es tiltakozási hullámtól. Míg akkor főként a nagyvárosi középosztály tagjai vonultak utcára, a mostani tiltakozások gócpontjai a kisebb vidéki városok munkásnegyedeiben találhatók. A közösségi médiára felkerülő videófelvételek alapján az látszik, hogy a nélkülözéssel és szegénységgel kapcsolatos szlogenek kéz a kézben járnak az iszlamista rezsim bukását követelő szólamokkal.

A Haaretz elemzéséből az is kiderül, hogy 2009-hez képest a hullám most még nem termelt ki könnyen beazonosítható vezetőket, ez pedig a rezsim válaszlépéseit is behatárolja: bár kevesebben vannak az utcán, mint korábban, de sokkal több helyen, azonosítható vezetők nélkül, így az elégedetlenség erőszakos felszámolása is nehezebbé válik.

Úgy tűnik, azt még a rezsim sem döntötte el, hogy hogyan reagáljon a tüntetéshullámra, annál is inkább, mert maga a hatalom is megosztott belülről.

Vasárnapi beszédében a frissen újraválasztott Hasszán Rohani elnök elmondta, a polgároknak joguk van tiltakozni, amíg ezt békésen, a törvények betartásával teszik. Ugyancsak a törvények betartására kérte a fegyveres erőket is, akik viszont a demonstrálókkal szemben lépnek fel.

A reformistaként számon tartott Rohani vasárnapi nyilatkozatait a konzervatív keményvonalasok a gyengeség jeleként értelmezik, és sokkal keményebb karhatalmi fellépést követelnek, de az elnök gazdasági jellegű engedményekkel próbálja lecsillapítani az utcát.

Az, hogy innen merre mennek tovább a dolgok, több tényezőtől is függ, de az egyik legfontosabb a reformista és keményvonalas táborok közötti erőviszonyok alakulása. Ez utóbbi nemcsak Rohani botladozó válságkezelésének sikerétől függ, de a tüntetésekre adott nemzetközi reakcióktól is. Minél erősebb reakciók érkeznek az Egyesült Államokból és szövetségeseitől, annál nagyobb az esélye annak, hogy végül a keményvonalasok javaslatai jutnak érvényre Iránon belül. Ebben az esetben a jelenleginél sokkal erősebb karhatalmi fellépésre számíthatunk.

A rezsim reakcióitól függ az is, milyen irányba mozdulnak el a tüntetések – amelyek jelenleg még valahol a gazdasági nehézségek miatti elégedetlenségek és a rendszer teljes elutasítása közötti határvonalon mozognak.

(via Haaretz, AlJazeera, Reuters, Guardian)

Olvass tovább!